Napjainkra a Poétika (Arisztotelész) olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely a széles nyilvánosság figyelmét felkeltette. A Poétika (Arisztotelész) relevanciája vitát generált, amely a politikai és társadalmi szférától a mindennapi beszélgetésekig terjed. A Poétika (Arisztotelész)-et évtizedek óta tanulmányozzák és kutatják a tudás különböző területein, ami hatalmas felhalmozott tudást eredményezett annak fontosságáról és a modern társadalomra gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Poétika (Arisztotelész) különböző aspektusait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását, elemezve időbeli alakulását és jövőbeli következményeit.
A Poétika (ógörögül ποιητική poiétiké ’az alkotó, költői művészet’) Arisztotelésztől származik, és valószínűleg Kr.e. 335-ben keletkezhetett. Eredetileg vázlat volt Arisztotelész előadásaihoz (ún. Pramatia), amely a költészettel és a műfajokkal foglalkozik.
Arisztotelész három nagy csoportra osztotta a tudományokat (elméleti, gyakorlati és költői). A Poétika maga a költői tudomány egy részével foglalkozik, azaz a teremtő emberi tudással. A mű mind leíró (deskriptív), mind előíró (preskriptív) elemeket tartalmaz. Az arisztotelészi Poétika tárgykörébe tartoznak azon művészetek (téchnai), amelyek utánzóak (mimetikusak), ill. bemutatóak/ábrázolóak: epika, tragédia, komédia, dithüramboszköltészet, de a tánc és a zene is. A műben megmutatkozik azonban, hogy Arisztotelész majdnem kizárólag csak a szorosabb értelemben vett költészettel foglalkozik, tehát olyan ábrázoló művészetekkel, amelynek médiuma a nyelv.
Arisztotelész Poétikája összefüggésben áll a Retorika című művével, mivel mindkét írás a nyelvvel és a kommunikációval foglalkozik, valamint a Politika című művével, mivel a költészetnek és a beszédművészetnek a görög poliszokban központi társadalmi feladatai voltak.