Pioneer–1
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pioneer–1-et, egy olyan témát, amely egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a kortárs társadalomban. Az évek során a Pioneer–1 vita, tanulmányozás és elmélkedés tárgya volt, tekintettel arra, hogy relevanciája és hatása a mindennapi élet különböző területein van. A Pioneer–1 eredetétől a mai befolyásig döntő szerepet játszott abban, ahogyan az emberek érzékelik a körülöttük lévő világot, valamint az egyénileg és kollektíven egyaránt érintő döntések meghozatalában. Ennek a cikknek egy részletes és pártatlan elemzésen keresztül a célja, hogy megvilágítsa a Pioneer–1-et és annak a mai társadalomra gyakorolt hatásait, és olyan globális jövőképet kínál, amely különböző nézőpontokat és megközelítéseket foglal magában.
| Pioneer–1 | |
 | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | ARPA |
| Gyártó | TRW Inc. |
| Küldetés típusa | megközelítés |
| Küldetés | |
| Célégitest | Hold |
| Indítás dátuma | 1958. október 11. |
| Indítás helye | Cape Canaveral Space Launch Complex 17A |
| Hordozórakéta | Thor-Able |
| Az űrszonda | |
| Energiaellátás | higany akkumulátor |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pioneer–1 témájú médiaállományokat. | |
A Pioneer–1 (angolul: úttörő) amerikai mesterséges bolygó, amelyet a Pioneer-program keretében indították, Hold kutató szonda.
Küldetés
Feladata volt a Hold megközelítése, a technikai eszköz próbája, televíziós képek készítése, értékelés céljából a Földre továbbítása. A megalakult NASA legsikeresebb kísérlete volt.
Jellemzői
A szondát a TRW, az ametikai légierő (USAF), a DC építette. Üzemeltetője a NASA és a DC (Washington).
1958. október 11-én a Air Force Missile Test Center indítóállomásról egy Thor-Able hordozórakétával, direkt módszer alkalmazásával indították a Hold felé. Felépítése megegyezett a Pioneer–0 űrszondával. Programozási hiba miatt nem tudta elérni a második kozmikus sebességet, ezért 43 óra 17,5 perces repülés után, 113 830 kilométer távolságból visszazuhant és október 13-án a Csendes-óceán fölött a Föld légkörében elégett. Nagy magasságban adatokat gyűjtött a Van Allen sugárzási övről és a mágneses térről.
Hasznos tömege 36 kilogramm, műszereinek súly 17,8 kilogramm, stabilizált eszköz, a kúp alakú felső és alsó fedelet hengeres rész köti össze, amelynek átmérője alsó 76 centiméter, magassága 74 centiméter. A fedőhenger laminált műanyagból készült. A kapcsolatot a 108 megahertzen (MHz) frekvencián, botantennákon keresztül biztosították. Az energiát nikkel-kadmium-elemek (NiCd) adták a rakéták gyújtására, ezüst-cellaelemek a televízió rendszerhez és higany-elemek a műszerek ellátására. Pályamódosítást segítő fúvóka (üzemanyaggal) 11 kilogramm, további 8 kis korrekciós fúvóka van elhelyezve a kúp tetején, amelyek használat után leválaszthatók.
Az űreszköz magnetométert, Geiger–Müller-számlálót, mikrometeorit detektort, és letapogató televíziós rendszert tartalmazott
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
Külső hivatkozások
- Pioneer–1. lib.cas.cz. . (Hozzáférés: 2012. december 29.)
- Pioneer–1. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2012. december 30.)
|
Elődje: |
Pioneer-program |
Utódja: |
