Pi-kötés
Mára a Pi-kötés alapvető kérdéssé vált a modern társadalomban, és nagy hatást vált ki életünk különböző területein. Legyen szó technológiai, társadalmi, politikai vagy gazdasági szféráról, a Pi-kötés-nek sikerült befolyásolnia döntéseinket és azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. A technológia és a globalizáció folyamatos fejlődésével a Pi-kötés referenciaponttá vált interakcióink összetettségének és valóságunk hatásának megértéséhez. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pi-kötés hatását a mai társadalomra, és azt, hogy hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket a világban, amelyben élünk.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A pi-kötés (π-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyet párhuzamos tengelyű p-atompályák képeznek. Abban az esetben beszélhetünk pi-kötésről, ha a kötés síkszimmetrikus, és a szigma-kötés tengelye a pi-kötés szimmetriasíkján fekszik. Csak abban az esetben jön létre, ha a kötésben részt vevő két atom között már kialakult egy szigma-kötés, ezért az egyszeres kötés mindig szigma-kötés. A kettős kovalens kötés egy szigma és egy pi-kötésből áll; a hármas kovalens kötés pedig egy szigma és két pi-kötésből. A pi-kötés nem teszi lehetővé a kötésben részt vevő atomok szabad forgását, ezért sokszor a cisz-transz izoméria megjelenéséhez vezet.
