Peñíscolai várkastély

Napjainkban a Peñíscolai várkastély nagy érdeklődés és vita tárgyává vált különböző területeken. Mind a társadalomban, mind a tudományos területen a Peñíscolai várkastély vegyes érzelmek és vélemények sorozatát váltotta ki, amelyek végtelen vitákat és elmélkedéseket váltottak ki. Éppen ezért fontos időt és teret szánnunk a Peñíscolai várkastély életünkre gyakorolt ​​hatásának és következményeinek mélyreható feltárására és elemzésére. Ebben a cikkben elmélyülünk a Peñíscolai várkastély különböző aspektusaiban, megvizsgálva annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait. Hasonlóképpen, foglalkozni fogunk a Peñíscolai várkastély körüli különböző nézőpontokkal és álláspontokkal annak érdekében, hogy megértsük ezt az összetett és jelentős témát.

Peñíscolai várkastély
TelepülésPeñíscola
Építési adatok
Építés éve1294–1307
Építési stílusközépkori építészet
Hasznosítása
Felhasználási terület
Tulajdonostemplomosok
Tszf. magasság64 m
Elhelyezkedése
Peñíscolai várkastély (Spanyolország)
Peñíscolai várkastély
Peñíscolai várkastély
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 40° 21′ 32″, k. h. 0° 24′ 29″40.358889°N 0.408056°EKoordináták: é. sz. 40° 21′ 32″, k. h. 0° 24′ 29″40.358889°N 0.408056°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Peñíscolai várkastély témájú médiaállományokat.

A peñíscolai várkastély a kelet-spanyolországi Peñíscola egyik középkori műemléke.

Története

A várat 1294 és 1307 között építették a templomos lovagok, a korábban a Szentföldön épült többi erőd mintájára. Nem sokkal később a rend feloszlott, így 1319-ben a vár az újonnan alakult Montesa-rend kezébe került, ők pedig tovább bővítették az építményt.[1]

Miután V. Márton pápa kiközösítette Pedro Martínez de Lunát, azaz XIII. Benedek ellenpápát, Benedek 1411-ben a peñíscolai várkastélyban telepedett le, és itt is hunyt el 1423-ban.[1]

A 18. század eleji spanyol örökösödési háború során Peñíscola városa V. Fülöp oldalára állt, ezért Károly főherceg seregei megostromolták a várat, de a védők visszaverték a támadást. A háború miatt egyébként 1705 és 1707 között újabb részek hozzátoldásával megerősítették az építményt.[1]

1814-ben, a függetlenségi háború idején, amikor a franciák kezén levő erődöt a spanyolok intenzíven ostromolták, a környező házak mellett az épület jelentős része is elpusztult, mintegy negyed része máig sem épült újjá. A carlista háborúk után, a 19. század végére az erődítmény katonai jelentősége gyorsan csökkenni kezdett. 1931-ben nemzeti történelmi-művészeti műemlékké nyilvánították, ma turisztikai látványosság.[1][2]

Leírás

A vár a kelet-spanyolországi Castellón tartomány tengerpartján áll, egy olyan kis félsziget keleti részén, amely csak egy vékony földszorossal kapcsolódik a szárazföld többi részéhez. Ez a félsziget a régi időkben viharos idő esetén szigetté változott, ma viszont már teljes egészében elfoglalja a vár körüli város.[1]

A romanikus jegyeket is mutató gótikus épület 230 méter kerületű, átlagos magassága 20 méter, és 64 méterrel található a Földközi-tenger szintje felett. Különös hasonlóságokat mutat a nagyjából 150 évvel korábban épült miraveti várral. Három kapuja van: a Szent Péter- (vagy Luna pápa-) kapu, a II. Fülöp- (vagy Fosc-) kapu és a 18. századi Szűz Mária-kapu. Az egyik falon II. Fülöp spanyol király címere is látható.[1]

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f Castillo de Peñiscola o Papa Luna (spanyol nyelven). Rutas con historia. (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  2. ↑ Castillo de Peñiscola (spanyol nyelven). Comuniat Valenciana. (Hozzáférés: 2022. május 30.)