Petri-háló
Manapság a Petri-háló olyan téma, amely általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét. A mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt nem csoda, hogy az embereket érdekli a Petri-háló és annak minden vonatkozása. A Petri-háló vitákat és vitákat generált különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és a technológiát is. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Petri-háló minden oldalát, hogy megértsük jelentőségét és azt, hogy hogyan alakítja azt a világot, amelyben élünk.
A Petri-háló diszkrét elosztott rendszerek matematikai ábrázolása. A Petri-hálókat az 1960-as években Carl Adam Petri határozta meg először. Mivel ez az ábrázolás az egy időben lezajló események megjelenítésére alkalmas, az automataelmélet általánosításának tekinthető.
A Petri-háló helyekből, átmenetekből és irányított élekből mint elemekből áll. Az élek kötik össze a helyeket az átmenetekkel és megfordítva, ugyanakkor a helyek és az átmenetek saját csoportja között nincsen közvetlen éllel megvalósított kapcsolat, azaz a Petri-hálók irányított páros gráfok. Az egyes helyeken tetszés szerinti számú „token” fordulhat elő, amely tokenek akkor kerülnek át a következő helyre (azaz a helyhez kapcsolódó átmenet akkor „tüzel”), ha az átmenethez vezető élek mindegyikén a „tüzelési” feltétel teljesül.
