Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Petitio principii milyen hatást gyakorolt a modern társadalomra. A relevanciájának megértése érdekében különféle szempontokat fogunk elemezni, kezdve az eredetétől az időbeli fejlődésig. A történelem során a Petitio principii döntő szerepet játszott különböző területeken, a kultúrától a technológiáig, jelentősen befolyásolva az emberek interakcióját és működését a mai világban. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül alaposan megvizsgáljuk, hogy a Petitio principii hogyan hagyta nyomát a társadalomban, és milyen távlatok nyílnak meg körülötte.
A petitio principii (latinul „alapkérdéshez folyamodás”), vagy körkörös érvelés, olyan informális érvelési hiba, amelyben a beszélő a következtetést a feltett bizonyítandó állítás igaznak feltételezésével igazolja. Erich Fromm, német filozófus és pszichológus A rombolás anatómiája című könyvében[1] így fogalmaz: „És máris kilyukadtunk egy körben forgó érvelésnél: abból indulunk ki, amit az elmélet megkövetel, majd azt állítjuk, hogy a tények igazolták az elméletet.”
Pozitív formában:
Negatív formában (amikor az érvelő nem eleve felhasznál, hanem eleve kizár valamit, amit cáfolni akar):
Az a tény, hogy a természettudományok természetfölötti jelenségek nélkül is magyarázatot tudnak adni a világ jelenségeire, még nem jelenti azt, hogy egészen biztosan nem létezik természetfölötti. Csak annyit bizonyít, hogy nincs okunk feltenni a természetfölötti létezését. Gyakorlatilag viszont aminek létét nincs okunk feltenni, azt nem tekintjük létezőnek. Ilyenformán a fenti állítás helyessé tehető: „Természetfölötti/Isten létezését nincs okunk feltenni, mert a világ jelenségeit a természettudományoknak Istenre hivatkozás nélkül is, pusztán oksági alapon sikerült magyarázni.”
E logikai/érvelési hiba tán legszebb példája az alábbi pesti vicc:
Egy másik: