Perkedpuszta

Ebben a cikkben a Perkedpuszta lenyűgöző világát és a társadalom különböző területeire gyakorolt ​​hatását fogjuk felfedezni. A művészetre és a kultúrára gyakorolt ​​hatásától a tudomány és technológia relevanciájáig a Perkedpuszta nyomot hagyott a történelemben, és ma is nagy érdeklődésre tart számot. Elemezzük fejlődését az idők során, eredetétől jelenlegi állapotáig, és megvizsgáljuk, hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket. Reméljük, hogy ezzel az átfogó elemzéssel gazdagító és szemléletes képet nyújtunk a Perkedpuszta-ről és annak a modern világban való relevanciájáról.

Nem tévesztendő össze a következővel: Pereked.
Perkedpuszta
Ökumenikus imaház Perkedpusztán
Ökumenikus imaház Perkedpusztán
Egyéb elnevezés: Perked
Közigazgatás
TelepülésBalkány
Alapítás ideje1325
Irányítószám4233
Népesség
Teljes népesség263 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól7 km
Elhelyezkedése
Perkedpuszta (Magyarország)
Perkedpuszta
Perkedpuszta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 32″, k. h. 21° 55′ 51″47.858780°N 21.930730°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 32″, k. h. 21° 55′ 51″47.858780°N 21.930730°E
Perkedpuszta weboldala
Perkedpuszta és környéke

Perkedpuszta a Nagykállói járásban fekvő Balkány város második legnagyobb különálló településrésze.

Fekvése

Balkány központjától 7 kilométerre északkeletre helyezkedik el, nem messze Balkány, Biri és Kállósemjén hármashatárától. A mintegy 300 lakosú településrész Kállósemjéntől 3,5, Biritől 4, a járási székhely Nagykállótól 8 kilométerre található.

Megközelítése

A 4913-as útból a város központjában észak felé kiágazó 49 145-ös számú mellékúton érhető el a városrész. Észak felől mezőgazdasági földutakon Kállósemjénből is megközelíthető. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ autóbuszjáratot működtet Balkány és Perkedpuszta között.

Története

Perked a Balogsemjén nemzetség birtoka volt. Nevét az oklevelek 1325-ben említik első ízben Terra Perked formában. Ekkor osztozik meg rajta a Balogsemjén nemzetség semjéni és biri ága, és azt az osztozkodáskor a Biri család kapta. Amikor Biri Mihály magvaszakadtával Perked egy része ismét visszaszállt a rokon semjéni ágra, másik része pedig nőági örökösödés útján a Domahidy család birtokába került. 1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt, ekkor a Taktaközben fekvő Csobaj településen is volt birtoka.

Az 1500-as évek közepe táján a Kállay család tagjaival rokon Domahidy család birtoka lett Perked. Ilyenkor még falu rangot viselt a mai tanya. 1556-ban még viszonylag népes település volt, de pár évtized múltán már csak mint puszta volt jegyezve. Birtokosai ekkor a Kállay- és a Jármy családok voltak.

Perked birtokosainak a Kállayaknak és Jármyknak a szomszédos Abán és Balkányban is voltak birtokaik, így a későbbiekben Perked sorsa is azonos volt velük. Az 1800-as években Perked már népes puszta volt, és a Gencsyek birtokán élénk dohánytermesztés folyt, itt ekkor már 34 dohánykertész és cseléd élt. Ilyenkor itt a Gencsyek mellett birtokos volt még a Jármy család is.

A rendszerváltást követően, Balkány első polgármestere, dr. Kun Bertalan felajánlotta az ózdi cigány lakosság egy részének, hogy olcsón költözzenek a már kihalóban lévő tanyára, így ennek köszönhetően maradt meg Perkedpuszta. A tanya lakosságának túlnyomó része jelenleg is a cigány kisebbséghez tartozik.

A 2000-es évek végén a teljes 49 145-ös számú mellékutat felújították, így a városrész megközelítése lényegesen könnyebbé vált.

Nevezetességei

  • Perkedi vendégház
  • Ökumenikus imaház
  • Temető a településrész északi végén

Jegyzetek

  1. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. január 1.) (Hozzáférés: 2014. október 23.)

Galéria

  • Perkedpuszta kezdetét jelölő tábla
    Perkedpuszta kezdetét jelölő tábla
  • Kanális, nem messze a tanyától
    Kanális, nem messze a tanyától
  • Perkedpuszta végét jelölő tábla
    Perkedpuszta végét jelölő tábla

Külső hivatkozások