A következő cikkben részletesen elemezzük a Peremartoni Krisztina-et, amely téma az elmúlt években nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Peremartoni Krisztina megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vélemények és elméletek széles skáláját generálva. Ebben a cikkben a Peremartoni Krisztina különböző aspektusait fogjuk feltárni, a mai társadalomra gyakorolt hatásától a történelmi kontextusban való relevanciájáig. Ezenkívül megvizsgáljuk a Peremartoni Krisztina jövőbeli hatásait és azt, hogy milyen szerepet játszhat a mindennapi életünkben. Ez az elemzés átfogó perspektívát kíván kínálni a Peremartoni Krisztina-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsa ennek a nagyon releváns témának a tudását és megértését.
Peremartoni Krisztina (születési neve: P. Nagy Krisztina, ahol a P. a peremartoni nemesi előnév rövidítése, amit művésznévként vett fel) (Veszprém, 1956. május 20. –) Jászai Mari-díjasmagyar színésznő.
Közel 20 évig élt Amerikában, és a világ több pontján, majd a 2020-as évek elején visszaköltözött Magyarországra.[1][2] Később a Városmajori Szabadtéri Színpad művészeti tanácsadója lett.[3][4]
2019. októberében a Thália Színház télikertjében fotókiállítása nyílt, amelynek a fővédnöke Keleti Éva volt.[5]
Magánélete
Szülei P. Nagy Sándor (1921–2019) vegyészmérnök és dr. Jónás Klára (1926–1995) vegyészmérnök.[6] Veszprémben járt általános iskolába. 1968-tól a Bakony Vegyész kézilabda csapatának leigazolt játékosa.[7] Első férje Maracskó Tibor olimpiai ezüst- és bronzérmes világbajnok magyar öttusázó,[8] akitől egy fia született,[9] Maracskó András.[10]
Második férje amerikai volt, de elváltak, 2000 óta az Egyesült Államokban élt, majd több mint 20 év után visszaköltözött Magyarországra.[11][12]
Színházi szerepei
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 62. Ugyanitt harminchét színházi fotón is látható.[13]
Kesey: Kakukkfészek....Flinn nővér
Gogol: Háztűznéző....Agafja Tyihonov
Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem....Gyümölcsárus lány
↑Peremartoni Krisztina, In: Varga Béla (főszerk.): Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon (magyar nyelven), Veszprém: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése (2001). Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 17.
↑Nem gond a tigrisbukfenc. Magyar Ifjúság, XXIII. évf. (????) 8. sz. 63. o.
↑Muhoray, György. A makfalvi Dósa nemzetség jászsági ágának leszármazása a címerszerző Páltól kezdve, In: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755–1918 = Documentatio Historica 4 (magyar nyelven), Szolnok: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 24. o. (2001). Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 17.