Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Pelaszgok-et, egy olyan témát, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. A Pelaszgok olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken, és fontos megérteni jelentőségét és következményeit a mai társadalomban. Ebben a cikkben a Pelaszgok különböző szempontjait vizsgáljuk meg, foglalkozunk a legfontosabb szempontokkal, és elemezzük a mai hatását. Ezen kívül elmélyülünk történetében, fejlődésében és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásában. Reméljük, hogy ez a cikk teljes és gazdagító áttekintést nyújt a Pelaszgok-ről, és felkéri az olvasókat, hogy elmélyítsék ismereteiket és megértését ebben a nagyon releváns témában.
A pelaszgok (görög nyelven: Πελασγοί, átírva pelaszgoi) ókori nép volt, akik bár nem voltak ősei a görögöknek, időben megelőzték őket Trákia, Thesszália, Kréta, az Égei-tenger régiójában és az Adriai-tenger déli partvidékén. A görögök később általánosan használták a pelaszg kifejezést Görögország őslakosaira, függetlenül attól, hogy az őseik voltak-e, akik beolvadtak közéjük, vagy sem.
A pelaszgok - a görög népekkel ellentétben - nem voltak indoeurópai eredetűek. Egyes kutatók felvetették, hogy a mai albánok az ő leszármazottaik,[1] de ezt a nyelvészek elutasítják.
Homéroszon keresztül Hérodotosz, Thuküdidész, Pauszaniasz említi őket, mint a görögök ősapjait.
Ez a szócikk részben vagy egészben a pelasgians című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.