Pasztorál

A mai világban a Pasztorál téma nagyon fontos és sok embert érdekel. Legyen szó a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, történelmi vonatkozásáról vagy a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáról, a Pasztorál felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. A témában való elmélyülés során rengeteg információval, véleménnyel és nézőponttal találkozunk, amelyek arra kényszerítenek bennünket, hogy reflektáljunk és megkérdőjelezzünk saját prekoncepcióinkat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pasztorál különböző aspektusait, megvizsgáljuk a különböző területekre gyakorolt ​​hatását és az idők során bekövetkező fejlődését. Megjelenésétől jelenlegi állapotáig abbahagyjuk a Pasztorál legrelevánsabb és legvitatottabb szempontjainak elemzését, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a témáról.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A pasztorál békés falusi hangulatot idéző ének vagy zenés színpadi mű, hangszeres kompozíció.

Eredete

A karácsonyi ünnepekhez a bibliai pásztorokra asszociálva kötődik.

A barokk zenében egy nagyszekundos dallam zümmögő basszus fölött, mely a máig élő tradicionális olasz karácsonyi játékokat idézi, ahol pifferarin - olasz dudán - és pásztorsípon zenéltek.

Jellemzői

A pasztorál 6 nyolcados vagy 12 nyolcados ütemű zene. Nagyszekundos dallam, mely a naiv népi dallamok és a gyerekdalok hangulatát adja vissza. Különösen a francia zeneszerzők szerették ezt a technikát.

Példák

Tipikus példája Antonio Vivaldi: Négy Évszak - Tavasz harmadik tétele, vagy Georg Friedrich Händel: Messiás-ának Pifa (ld. pifferari) tétele vagy Johann Sebastian Bach: Karácsonyi Oratóriumának második nyitó tétele, mely bevezető a pásztorok angyali üdvözletéhez. Példát ad erre még Domenico Scarlatti billentyűs szonáta műve és még sok más zeneszerző a barokktól a klasszikusokig.

Külső hivatkozások