Pannó

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Pannó témáját, elemezve annak eredetét, a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását és a lehetséges jövőbeli perspektívákat. A Pannó egy olyan téma, amely az emberek széles köre számára nagyon fontos és érdekes, mivel a történelemtől a technológiáig, a kultúrán és az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatáson keresztül számos szempontot ölel fel. A cikkben igyekszünk egy teljes és részletes elképzelést kínálni a Pannó-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsuk olvasóink tudását, és teret teremtsünk ennek a lenyűgöző témának a elmélkedésére.

A pannó eredetileg keretezett fatáblát, díszítő falburkolatot jelentett. Kezdetben fából készült keretszerkezetből és a benne foglalt falfestményből vagy táblakép(ek)ből állt.[1] Nagy méretű, díszítő funkciójú, falborításra használt táblafestmény.[2] Lehet akár hatalmas méretű, de mégis szállítható.

A pannó rendszerint embermagasságban takarja a falat. A reneszánsz művészetben terjedt el. Eredetileg a fatáblákat nevezték pannónak, az elnevezés később a benne foglalt festmények elnevezésére is átterjedt. Ma már nemcsak farostlemez(ek)re festett képekre, hanem nagy méretű, vászonra festett képekre is használatos.

A szó eredete

Francia szó (panneau), az ófrancia panel folytatása a késő latin pannellum nyomán, amely a pannus (‘szövetdarab’) kicsinyített alakja.[3]

Képgaléria

Példák

  • Alfons Mucha számos dekoratív pannósorozatot készített (Északok, Napszakok, Virágok, Művészetek, Drágakövek), amelyeken szépséges nőalakokat ábrázolt.[6]
  • Aba-Novák Vilmos párizsi pannói

Jegyzetek

Források

További információk

  • Supka Magdolna: A pannó. Aba-Novák Vilmos monumentális alkotása / L'oeuvre monumentale de Vilmos Aba-Novák / Vilmos Aba-Novák's monumental work of art; szerk. Bényi Eszter; Holnap, Bp., 2008