P. Szabó Sándor

Ebben a cikkben a P. Szabó Sándor lenyűgöző világát és társadalmunkra gyakorolt ​​hatását fogjuk felfedezni. A P. Szabó Sándor eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig döntő szerepet játszott életünk különböző területein. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a P. Szabó Sándor kultúrára, gazdaságra és technológiára gyakorolt ​​hatását, kiemelve annak mai jelentőségét. Ezenkívül a P. Szabó Sándor különböző nézőpontjaiba és véleményébe fogunk mélyedni, átfogó képet adva erről a témáról. Kritikus és reflektív pillantással foglalkozunk a P. Szabó Sándor-hez kapcsolódó legrelevánsabb és legvitatottabb szempontokkal, teljes és gazdagító elemzést kínálva az olvasónak.

P. Szabó Sándor
Életrajzi adatok
Született1973. június 29. (51 éves)
Törökszentmiklós
Ismeretes mintorientalista
Állampolgárságmagyar magyar
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Eötvös Loránd Tudományegyetem (2000) (kínai szak)
Pályafutása
Szakterületsinológia, buddhológia
Kutatási területkínai vallások és filozófiák
Tudományos fokozatPh.D. (2007)
Munkahelyek
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatástudományi Kar, Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ BTK Kínai Tanszékigazgató (2012-)
P. Szabó Sándor weboldala

P. Szabó Sándor (Törökszentmiklós, 1973. június 29. –) sinológus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatástudományi Kar, Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ BTK Kínai Tanszék igazgatója. (Kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Bèi Shān; magyar népszerű: Pej San; hagyományos kínai: 貝山; egyszerűsített kínai: 贝山.)

Pályafutása

P. Szabó Sándor Érden végezte középiskolai tanulmányait, majd az ELTE Bölcsészettudományi Kar kínai szakán szerzett diplomát 2000-ben. 2007-ben sikeresen védte meg A yin és yang fogalma az ókori kínai természetfilozófiában és gondolkodásban című doktori disszertációját, és „summa cum laude” minősítéssel doktori (Ph.D.) fokozatot szerzett.

1999-től 2008-ig az ELTE Bölcsészettudományi Kar kínai szakán egyetemi oktató volt. 2007-től egészen 2011-ig a Budapesti Corvinus Egyetem, Közigazgatástudományi Kar, Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ igazgatójaként tevékenykedett.

2011-ben részt vett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejövetelét előkészítő bizottság Nemzetközi Albizottságának munkájában. 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatástudományi Kar, Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ igazgatója.

Jelentősebb publikációi

  • Háromszavas könyv. Budapest, Balassi Kiadó, 1999. (Kínai–magyar irodalmi gyűjtemény II.)
  • A kínai erkölcs és a szülők tisztelete. Budapest, Kossuth Kiadó, 2003.
  • „Tudomány és természetfilozófia az ókori Kínában.” In Ropolyi László – Szegedi Péter (szerk.): A tudományos gondolkodás története. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2000. 35-58.
  • „Újonnan felfedezett ókori kínai szövegleletek.” In Hamar Imre – Salát Gergely (szerk.): Kínai nyelv és irodalom. Budapest, Balassi Kiadó, 2003. 192-204.
  • „A ‘Halhatatlanokról szóló feljegyzések’ és a halhatatlanságkeresés filozófiai, vallási és tudományos háttere a koraközépkori Kínában.” In Hamar Imre – Salát Gergely (szerk.): Kínai filozófia és vallás a középkor hajnalán. Budapest, Balassi Kiadó, 2005. 137-152.
  • A Sárkány közbelép. Kína nemzetközi kapcsolatai, gazdasága és közigazgatási rendszere a 21. században; szerk. P. Szabó Sándor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ, Bp., 2012

Források

További információk