A következő cikkben a Péntek-et átfogó és részletes perspektívából tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy mélyrehatóan megértsük ezt a témát. A Péntek-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, beleértve az eredetét, a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását, a lehetséges megoldásokat vagy a jövőbeli következményeket. Ezen túlmenően a témával kapcsolatos szakértők különböző véleményei és nézőpontjai is bemutatásra kerülnek a vita gazdagítása és a teljesebb jövőkép biztosítása érdekében. Ennek a cikknek az a célja, hogy előmozdítsa a Péntek körüli ismereteket és gondolkodást, azzal a szándékkal, hogy elősegítse a téma szélesebb körű és kritikusabb megértését.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A péntek a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásufkcos felosztás szerinti – ötödik napja.
Körmendi Ferenc alapos érvelése szerint a péntek görög átvétel, a görög penta (öt) szó átvétele, a hét ötödik napjára utalva.[1]
Mások szerint[2] a szláv átvétele és eredetileg ötödiket jelentett (lásd a szlovén petek (péntek) kifejezést). Viszont a petek/petak értelme lehet Jézus halálának napja is.[3] Jézus Krisztus pénteken halt meg.
Az ortodox egyház szerint böjti, a katolikus egyház szerint bűnbánati nap.
Az asztrológiában a nap a Vénusz bolygóhoz, illetve az azt megszemélyesítő Vénusz istennőhöz (Aphrodité) kötődik. A germán nyelvekben Vénusz istennő germán megfelelője, Freya nevéhez hasonulnak a nap helyi elnevezései (lásd az angol Friday, és a német Freitag kifejezést).
Péntek 13-a egy, a keresztény kultúrkörben elterjedt babona szerint baljós nap.
Azokban az országokban, ahol a hét a vasárnappal kezdődik, a hét hatodik napja a péntek.
Újlatin nyelvekben
Germán nyelvekben
Szláv nyelvekben