A mai világban a Pála Birodalom olyan téma, amely különböző területeken nagy aktualitást kapott. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Pála Birodalom emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Hatása és jelentősége folyamatos vitát váltott ki, és állandó érdeklődést váltott ki a következményeinek megértése iránt. A Pála Birodalom eredetétől jelenlegi fejlődéséig tanulmányozás, elemzés és elmélkedés forrása volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pála Birodalom különböző dimenzióit és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását.
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Pála Birodalom | |
750 – 1174 | |
![]() | |
Fővárosa | Pátaliputra |
Vallás | buddhizmus |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pála Birodalom témájú médiaállományokat. |
Pála birodalom és uralkodódinasztia volt Dél-Ázsia Bihár és Bengál régióiban a 8. századtól a 12. századig. A Pála név jelentése "védelmező". A dinasztia valamennyi uralkodójának neve ezzel a szóval végződött.
A birodalom alapítója Gopála volt, Bengál első független buddhista uralkodója, aki választással került a trónra 750-ben Gaurban. Uralkodása alatt, amely 770-ig tartott, kiterjesztette a birodalom uralmát egész Bengálra.
Utóda Dharmapala volt, aki a következő évtizedben Észak-India domináns hatalmává tette a birodalmat.
A Pálák szívesen házasodtak a Kanaudzs Királyság urai, a hindu Gahadvala-dinasztia tagjaival.
A Pála uralkodóház a mahájána buddhizmus követője volt. Sok fennmaradt templom és műalkotás emlékeztet korukra. A Palák támogatták Nalanda és Vikramasila egyetemeit is, és jelentős szerepük volt a buddhizmus tibeti meghonosodásában.
A Pála Birodalom a 12. században hullott szét, a korábban hűbéreseik közé tartozó Szenák felemelkedő dinasztiájának támadásai alatt.