Ma a Országos Pedagógiai Intézet-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Országos Pedagógiai Intézet egy olyan téma, amely sok vitát és vitát váltott ki a mai társadalomban, mivel nagy hatással van életünkre. A technológia és a globalizáció térnyerésével a Országos Pedagógiai Intézet minden területen releváns témává vált, a politikától a popkultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Országos Pedagógiai Intézet különböző aspektusait és társadalmunkra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy hogyan alakítja a világot, amelyben élünk.
Országos Pedagógiai Intézet (OPI) 1962-1990-ig működött, székhelye Budapesten volt. A Pedagógiai Tudományos Intézet és a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet jogutódjaként alakult meg az 1961. évi III. sz. törvény nyomán. 1990-ben jogutód nélkül szűnt meg.
Iskolai alapdokumentumokkal, tantervekkel, nevelési programokkal ellátni az oktatási intézményeket, elkészíteni az érettségi tételeket, megszervezni a tanulmányi versenyeket, mindezek mellett feladata volt még neveléstudományi kutatások végzése, a tanítók és tanárok továbbképzésének, szakfelügyeletének irányítása.
Működését az aktuális oktatáspolitika határozta meg, mindezen korlátok közt gazdag pedagógiai szakmai tevékenység is folyt, az oktatás és a nevelés egy-egy területét tanszéki rendszer keretei közt művelték. A majd 30 év alatt számos kiváló pedagógus működött az OPI-ban. Módszertani folyóiratokat, kézikönyveket, tanulmányköteteket szerkesztettek és adtak közre. A Magyar Pedagógiai Társasággal közösen adták ki a Pedagógiai Szemle című szakfolyóiratot. Majd az OPI Dokumentumok sorozatban adták közre szakírásaikat. Az OPI kísérleti iskolák működését is támogatta, köztük a budapesti 12 osztályos Arany János Iskolát, a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumot, a szentlőrinci iskolát.