Növényszervezettan
A Növényszervezettan téma az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki. Megjelenése óta a szakértők és a rajongók figyelmét egyaránt felkeltette a relevanciája és a különböző területeken való elérése miatt. Ez a jelenség végtelen vitákat, elméleteket és tanulmányokat váltott ki, amelyek a maga teljes megértésére törekszenek. Hasonlóképpen, a társadalomra és a populáris kultúrára gyakorolt hatása állandó vita tárgyává teszi ma. Ebben a cikkben a Növényszervezettan körüli különböző aspektusokat és perspektívákat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a jelenségről.
A növényszervezettan (fitoorganológia) a növénytan egyik ága, melynek feladata a növények belső anatómiai és külső morfológiai felépítésének, önfenntartó és fajfenntartó szerveződésének vizsgálata és leírása. Eredményei alapvetően a növénytan további részkutatásaihoz – főként a növényélettannak és a növényrendszertannak – szolgálnak alapul. A növényszervezettant alapvetően hét tudományterületre osztják fel, melyek az alábbiak:
- Növényalaktan (fitomorfológia) A növények külső felépítésével, alaki tulajdonságok leírásával és összehasonlításával foglalkozó tudományág.
- Növényszervtan (fitoorganográfia)
- Növényanatómia (fitotómia)
- Növényszövettan (fitohisztológia)
- Növénysejttan (fitocitológia)
- Növényszármazástan (fitofilogenetika)
- Növényegyedfejlődés-tan (fitoontogénia)
Források
- Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 864. o. ISBN 963-9257-09-5
Ajánlott irodalom
- Filarszky Nándor: Növénymorphologia
- Haraszty Árpád: Növényszervezettan és növényélettan
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |