Nyugati-főcsatorna
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Nyugati-főcsatorna témáját és a mai társadalomra gyakorolt hatásait. A kezdetektől a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáig a Nyugati-főcsatorna felkeltette a kutatók, szakértők és minden korosztály figyelmét. Egy részletes elemzésen keresztül foglalkozunk a Nyugati-főcsatorna különböző aspektusaival, a történelmi relevanciától a kortárs kultúrára gyakorolt hatásáig. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Nyugati-főcsatorna körül létező különféle perspektívákat, és egy olyan átfogó látásmódot kínálunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse ennek a ma oly fontos témának a fontosságát és összetettségét.
A Nyugati-főcsatorna a Hortobágy nyugati felének vízellátását szolgáló, 70 kilométer hosszú öntözőcsatorna. 1965. december 30-án nyitották meg; közkedvelt horgászhely. Tiszavasvárinál ágazik ki a Keleti-főcsatornából, Újszentmargitánál találkozik a Halastói-tápcsatornával, végponti műtárgya pedig Hortobágy határában található. A 33-as főút keresztezésétől a végponti műtárgyig tartó szakaszát nevezik Nyugati-övcsatornának is. Halastavak vízellátását és szántóföldek öntözését teszi lehetővé, továbbá elvezeti a környező települések belvizeit.
Hídjai
- a beeresztő műtárgy Tiszavasvárinál
- a 3631-es út hídja ugyanott
- egy mezőgazdasági út hídja Tiszadada-Kálvinházánál
- egy mezőgazdasági út hídja Tiszadada külterületén
- egy mezőgazdasági út hídja Tiszadob-Rejetanyánál
- a 36-os főút hídja Újtikosnál
- a 3501-es út hídja Polgár keleti határában
- a 35-ös főút hídja közvetlenül Polgár, Folyás és Görbeháza hármashatára mellett (de ez utóbbi település területén)
- az M3-as autópálya hídja, és közvetlenül mellette egy mezőgazdasági út hídja, Polgár és Folyás határán
- a 3315-ös út hídja Folyásnál
- az előbbi út újabb hídja Újszentmargita határában
- két mezőgazdasági út hídja ugyanott
- a 3316-os út hídja Tiszacsegénél
- két mezőgazdasági út hídja ugyanott
- a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal vasúti hídja és mellette egy mezőgazdasági út hídja Egyek-Gyökérkútnál
- a 3322-es út hídja szintén Egyek határában
- a 33-as főút hídja Hortobágynál
- gyalogos átkelési lehetőség az Árkus-ér különszintű keresztezésénél, szintén Hortobágy határában
A 2000. évi ciánszennyezés
2000. január végén, február elején a Tiszán levonuló cianid- és nehézfémszennyezés megérkezésekor a Keleti-főcsatorna tiszalöki zsilipje nem tudta kizárni a ciánt, az alvízi oldalon is megemelkedett annak koncentrációja. Ezt látva a torkolatban 24 órán belül szádfalas elzárást építettek, amivel sikerült megakadályozni, hogy a nem sokkal később odaérkező nehézfémszennyezés bejusson a csatornába. A cianidtartalmú vizet a Nyugati-főcsatornán és a Halastói-tápcsatornán át vezették vissza a Tiszába.[1]
Jegyzetek
- ↑ Keleti-főcsatorna. Szoboszló Képeskönyve. . (Hozzáférés: 2019. július 25.)
Források
- Nyugati főcsatorna. kapitalis.eu. . (Hozzáférés: 2017. május 18.)
- A Nyugati Főcsatorna üzembe helyezése. Jeles Napok. (Hozzáférés: 2017. május 18.)
