Nürnberg

Nürnberg
Nürnberg címere
Nürnberg címere
Nürnberg zászlaja
Nürnberg zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületKözép-Frankföld
JárásKözép-Frankföld
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1050
PolgármesterMarcus König (CSU)
Irányítószám90001–90491
Körzethívószám0911
RendszámN
TestvérvárosokLista
Népesség
Teljes népesség523 026 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség2 682 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság309 m
Terület186,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 27′ 14″, k. h. 11° 04′ 39″49.453888888889, 11.077549.453889°N 11.077500°EKoordináták: é. sz. 49° 27′ 14″, k. h. 11° 04′ 39″49.453888888889, 11.077549.453889°N 11.077500°E
Nürnberg (Bajorország) Nürnberg Nürnberg Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Nürnberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nürnberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban. Lakosainak száma közel 500 ezer fő (2006. május), ezzel München után Bajorország második legnépesebb városa. A szomszédos Fürth és Erlangen városokkal együtt Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja.

Földrajz

Nürnberg Közép-Frankföldön, a Pegnitz-folyó jobb és bal partján terül el. A várostól 80 km-re északkeletre eredő Pegnitz a városhatárt átlépve kelet-nyugati irányban 14 km hosszan folyik át a városon, majd a város területét elhagyva Fürth belvárosától néhány km-re északra a Rednitz-folyóval együtt a Regnitz-folyóba ömlik.

Éghajlat

Nürnberg éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)15,019,323,731,032,235,138,637,632,327,720,415,138,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,54,49,214,419,422,824,624,219,413,97,23,513,8
Átlaghőmérséklet (°C)0,00,84,79,014,016,919,118,414,09,34,21,09,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,1−2,90,43,38,012,113,312,79,05,21,2−1,84,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)−25,4−30,2−18,3−9,2−4,30,03,10,6−2,7−7,3−12,7−23,0−30,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)423747406166806450534751637
Havi napsütéses órák száma588711717521621823521916111457431701
Forrás: Deutscher Wetterdienst


Története

Nürnberg legrégebbi nyomtatott látképe Schedel Világkrónikájában, 1493 A nürnbergi vár udvara napjainkban A Miasszonyunk templom Nürnberg főpiac terén

A kezdetek

A várost említő legkorábbi írásos emlék az 1050-ben III. Henrik német-római császár által kiállított úgynevezett Sigena-okirat, amelyben Nuorenberc (sziklás hegy) néven szerepel. A nürnbergi vár nem sokkal ezután már fontos katonai támaszpontként szolgált. A vár alatti település valószínűleg ekkoriban kaphatott vásártartási jogot. A II. Frigyes német-római császár által 1219-ben kiállított „nagy szabadságlevél“ biztosítja Nürnbergnek a szabad birodalmi város jogait. Egészen 1427-ig várgrófok kormányozták a várost, amikor is az utolsó várgróf, VI. Frigyes eladta címét „Nürnberg város tanácsának“. Ettől az időponttól egészen a város Bajorországhoz történő csatolásáig a városi tanács határozta meg a város politikai életét.

Virágkor

Sok német-római császár választotta Nürnberget tartózkodási helyéül, köztük IV. Károly is, aki 1356-ban Nürnbergben adta ki a Német Aranybullát, amely tartalmazta azt a rendeletet, mely szerint itt volt köteles minden újonnan megválasztott császár első birodalmi gyűlését megtartani. 1423-ban Luxemburgi Zsigmond a város gondjaira bízta a birodalmi koronázási jelvényeket, amelyeket egészen a 19. század elejéig itt őriztek. Nagyjából az 1470-1530 közötti időszak számít a város virágkorának. A város gazdagságát kiváló kézművesiparának és a kereskedelem szempontjából kedvező fekvésének köszönhette. Ebben az időszakban Nürnberg Köln és Prága mellett a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városának számított.

A harmincéves háború alatt Nürnberg környéke évekig hadszíntér volt. A várost ugyan nem foglalták el, viszont a közelben dúló harcok tartósan gyengítették gazdaságát. A háború után, 1649-ben Nürnbergben került sok az ún. „békevacsorára“ (Friedensmahl), amelynek során a korábban szembenálló felek többnapos vigasságok keretében ünnepelték meg a békekötést.

A 19. és a korai 20. század

1796-1806 között drámai események zajlottak. A szomszédos Ansbach helyi porosz igazgatásának nyomására Nürnberg végül alávetette magát a porosz uralomnak, az erre vonatkozó szerződést azonban nem hajtották teljesen végre, mert a poroszokat elriasztotta Nürnberg tetemes adósságállománya. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt a nürnbergi lakosság bizalmatlansága a város egyre korruptabbnak vélt, patrícius családokból álló vezetése ellen. A város így gyakorlatilag a gazdasági és politikai összeomlás szélére sodródott.

1806-ban Napóleon francia csapatai előbb megszállták, majd végül szeptember 15-én átadták Nürnberget a Bajor Királyságnak, amely hamarosan polgári önkormányzatot létesített és beolvasztotta a várost a királyság közigazgatási rendszerébe. A Bajor Királyság ezzel átvállalta Nürnberg horribilis adósságállományát is.

A 19. század folyamán Nürnberg Bajorország egyik fontos ipari központjává fejlődött. 1835-ben a híres „Adler“ gőzmozdony nyitotta meg az első német vasútvonalat Nürnberg és Fürth között.

Már az 1920-as évek során Nürnberg adott otthont a nemzetiszocialisták első pártgyűléseinek. Nürnbergben azonban az NSDAP mégsem tudta megnyerni a helyi választásokat. A várost ebben az időben elsősorban a liberális DDP kormányozta. Ezzel egyidőben Nürnberg iparvárosként a bajor szociáldemokrácia egyik központjává fejlődött.

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején az NSDAP gyűléseinek helyszínévé és a náci propaganda egyik legfontosabb helyszínévé vált. Megkezdődött egy gigantikus, a római Colosseumra emlékeztető pártközpont építése. A nürnbergi faji törvények néven ismert rasszista rendelkezéseket a német törvényhozás 1935. szeptember 15-én, az NSDAP Nürnbergben tartott 7. pártgyűlésének napján fogadta el. Ezzel a nemzetiszocialisták jogi alapokra helyezték antiszemita ideológiájukat. A náci párt központja lévén Nürnberg a második világháború során a szövetséges légierő kedvelt célpontja: 1945. január 2-án célzott légitámadással megsemmisítették a nürnbergi óvárost és igen súlyos károkat okoztak a város egész területén. A károk mértékét az is érzékelteti, hogy a háború után még a szétrombolt város máshol történő újjáépítését is fontolóra vették a nürnbergi polgárok, akik végül az eredeti helyen történő újjáépítés mellett döntöttek.

A 20. század második fele

A 20. században a város a náci háborús bűnösök 1945 és 1949 között lefolytatott pere, a nürnbergi per nyomán lett közismert. A város újjáépítése Heinz Schmeißner városi főépítész irányítása alatt zajlott. Ennek során az eredeti történelmi városszerkezet helyreállítása volt az elsődleges cél. Bár az eredeti épületek szinte teljesen megsemmisültek, a belváros tereit ennek ellenére a középkort és újkor hajnalát idéző épületegyüttesek uralják.

Tudomány

Európa egyik legfontosabb technológiai és tudományos központja.

Gazdaság

Nürnberg kézműipara és kereskedelme nagy múltra tekint vissza.

Ma a városban megtalálható legfontosabb iparágak: az információs és kommunikációs ipar, az energiaipar, az elektronikai ipar, valamint a közlekedési és logisztikai ipar. Nürnberg Hamburg után a második legjelentősebb német nyomdaipari központ, de a piackutatás területén is vezető szerepe van: minden harmadik német piackutató itt dolgozik. A város fekvése folytán komoly jelentőséggel bír az új EU-tagállamokkal történő kereskedelem lebonyolításában is. 2000 júliusában Nürnbergben nyitotta meg európai irodáját Kína Sencsen nevű városa.

Közlekedés

Németország első vasútvonala Nürnberg és Fürth között nyílt meg, mely ma is üzemel, de már mint a nürnbergi S-Bahn egyik vonala. Nürnberg Hauptbahnhof egyike Németország legforgalmasabb állomásainak. Innen indul a Nürnberg–München nagysebességű vasútvonal is, melyen egyedülálló módon két nagysebességű regionális járat is közlekedik: a München–Nürnberg-expressz és az Allersberg-Express. A városban három metróvonal is üzemel, közülük kettő automata üzemben közlekedik.

Nevezetességei

Média

Újságok

A legnagyobbik nürnbergi napilap a Nürnberger Nachrichten (NN), a Nürnberger Zeitung (NZ), Abendzeitung (Ausgabe Nürnberg) és a Bild-Zeitung Nürnberg.

Televízió

A Bayerische Rundfunk itt székel. Magántelevízió: Franken TV.

Rádió

Híres emberek

Itt születtek

Anton Fugger

Itt éltek/élnek

Népesség

A népesség alakulása 1925 és 2022 között
Lakosok száma392 494499 060470 943510 602498 876501 072511 628518 370510 632523 026
1925197519872011201320142016201920212022
Adatok: Wikidata Nürnberg külföldi állampolgárai
Nemzetiség Népesség (2017)
1. Török Török 17 885
2. Román Román 11 802
3. Görög Görög 11 581
4. Olasz Olasz 7 029
5. Lengyel Lengyel 5 943
6. Horvát Horvát 4 985
7. Bolgár Bolgár 4 713
8. Irak Iraki 4 497
9. Ukrán Ukrán 4 275
10. Szír Szír 3 979

Nemzetközi kapcsolatok

Nürnberg már a középkorban kiemelkedett nemzetközi kapcsolataival. Kézművesek és művészek rendezkedtek be a világ számos részéről a városban. A nürnbergi kereskedők egész Európában gondoskodtak a termékek eladásáról. A második világháború után a különböző nemzetek városai kapcsolatot kötöttek, hogy a nemzetközi egyetértés és az európai egyesülés teljes legyen. Nürnberg igyekezett, és mai is törekszik, hogy neve ne a rémisztő náci terrorhoz fűződjön, így a város kezdeményezte a más városokkal való, emberi jogokért és békért folyó projekteket. A nemzetközi kapcsolatok és hálózatok minden társadalmi irányból ápoltak, számtalan ember áldozik érte élete munkájával, köztük a polgárok, akik különböző egyesületekben (partnerkapcsolatok) tevékenykednek, a tanárok, akik diákcseréket szerveznek, a művészek, akik testvérvárosokban munkálkodnak és műveiket kiállítják, a tudósok, akik külföldi egyetemekkel és főiskolákkal kooperálnak és különböző ágazatok szakértői, akik külföldi kollégákkal tapasztalatokat cserélnek.

Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala

1991-ben jött létre Nürnberg városánál egy egyedülálló hivatal, amely közvetlenül a főpolgármester hatósága alatt áll. A Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala, abból a célból jött létre, hogy a helyi külföldi kapcsolatok eredményesebben és intenzívebben épülhessenek ki, működjenek. A Hivatal (NKH) azóta vezérli a nemzetközi kapcsolatokat, felügyeli a gazdasági-, kulturális- és közigazgatási együttműködést, és főleg Nürnberg partnerváros kapcsolatainak tervezéséért felelős. Hozzátevőleg illetékes a nagyvárosok EUROCITIES tagságáért, valamint ebből kifolyólag nagyprojekteket szervez, mint a Hermann-Kersten-Ösztöndíj, a Partnervárosok Rendezvénye, Partnervárosok Vására és az egykori zsidó polgárok látogatása.

Testvérváros

Nürnberg testvérvárosai (piros) és baráti városai (kék)

Baráti város

Jegyzetek

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Ausgabe der Klimadaten: Monatswerte. Dwd.de. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
  3. Poltorak (1967), 10;
  4. a b c Poltorak (1967), 9;
  5. Statistischer Jahresbericht von EP und StA 2017. Stadt Nürnberg (nuernberg.de), 2017. december 31. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
  6. Villes jumelées avec la Ville de Nice (french nyelven). Ville de Nice. . (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  7. Kraków - Miasta Bliźniacze (polish nyelven). Miejska Platforma Internetowa Magiczny Kraków. . (Hozzáférés: 2013. augusztus 10.)
  8. Skopje - Twin towns & Sister cities. Official portal of City of Skopje. © Grad Skopje - 2006 - 2013, www.skopje.gov.mk. . (Hozzáférés: 2013. november 4.)
  9. Skopje – Die Partnerschaft (german nyelven). Town of Nürnberg. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
  10. Partnerská města HMP (czech nyelven). Portál „Zahraniční vztahy“ , 2013. július 18. . (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  11. Befreundete Kommunen (német nyelven). Official Web site of the city of Nuremberg. Nuremberg Office for International Relations. (Hozzáférés: 2009. április 18.)

További információk