A mai világban a Njáls saga emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a piaci relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Njáls saga olyan téma, amely soha nem szűnik meg meglepődni és trendet teremteni. A kezdetektől napjainkig a Njáls saga alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, ellentmondó véleményeket generált, és állandó érdeklődést váltott ki a közvéleményben. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Njáls saga hatását és jelentőségét, elemezve annak időbeli alakulását és mai jelentését.
A Njáls saga vagy röviden Njála a legismertebb izlandi saga. A 13. század végén írták le először, és jól mutatja hatását az izlandiak körében, hogy korai kéziratainak száma szokatlanul nagy, és az évszázadok folyamán újabb és újabb átiratok keletkeztek.
Jóllehet a 17. és 18. században bizonyítottan több tudós is foglalkozott a kézirattal történelmi forrásként, nyomtatásba mégis csak 1772-ben került először: Olavus Olavius izlandi diák adta ki Koppenhágában. Valódi felfedezésére pedig egészen a 19. századig várni kellett: csak a német romantika és a népi irodalom újra felfedezése nyitotta meg számára az utat.[1]