Nemi érettség

Mai cikkünkben a Nemi érettség lenyűgöző világába fogunk beleásni, feltárva annak különböző oldalait, fontosságát a mai társadalomban és életünkre gyakorolt ​​hatását. Megismerjük történetét, alkalmazásait és az idők során kialakult fejlődését. A Nemi érettség sokak érdeklődését felkeltő téma, hiszen a tudománytól a populáris kultúráig különböző területekre terjed ki. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó áttekintést nyújtunk a Nemi érettség-ről, és mélyebb megértést biztosítunk olvasóinknak ennek a jelenleg nagyon fontos szempontnak.

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A nemi érettség az a kor vagy állapot, melynek elérésével egy élőlény képessé válik a szaporodásra. Néha a felnőttkor szinonimájának tekintik, bár a két fogalom nem ugyanazt jelenti. Az ember esetében a folyamatot pubertásnak nevezik

A legtöbb többsejtű élőlény képtelen szaporodni a születése (vagy csírázása) idején, és fajtól függően napokba, hetekbe vagy évekbe telik, amíg a teste képessé válik erre a folyamatra. Bizonyos körülmények azonban képessé tehetik a szervezetet a nemi érettség elérésére. E körülmények lehetnek külsők, például a szárazság, vagy belsők, mint a testzsír aránya (e belső körülmények azonban nem tévesztendők össze a nemi érettséget közvetlenül okozó hormonokkal).

A nemi érettség a szaporítószervek kifejlődésével és a szaporodásra szolgáló sejtek, az úgynevezett gemetek termelésének megkezdődésével érkezik el. Együtt járhat a növekedés felgyorsulásával vagy más, az élőlény kifejletlen és kifejlett formáját megkülönböztető fizikai változások megjelenésével. Ezek az úgynevezett másodlagos nemi jellegek gyakran a nemi dimorfizmus növekedését jelzik. Például a pubertáskor előtt az emberi gyermekek mellkasa lapos, de a felnőtt nők emlővel rendelkeznek, ami a férfiaknál hiányzik.

A nemi érettség elérése után egyes élőlények terméketlenné válhatnak, illetve nemet válthatnak. Bizonyos élőlények hermafroditák, és esetenként nem képesek életképes utódok létrehozására. Habár a nemi érettség sok élőlénynél erősen korfüggő, több más tényező is szerepet játszik a kialakulásában, és lehetséges, hogy a felnőtt jellegzetességek többsége vagy összessége anélkül is megjelenik, hogy a nemi érettség bekövetkezne. Ezzel ellentétben a kifejletlen külsejű egyed is képessé válhat a reprodukcióra (lásd progenezis).

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sexual maturity című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások