Ebben a cikkben a Napisten templom (Garni) témájában fogunk elmélyülni, amely téma az utóbbi időben érdeklődést és vitát váltott ki. A _Var1 a politikától a tudományig – beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is – számos területen kifejtett hatása miatt vált jelentőségre. Ebben a cikkben elemezzük a Napisten templom (Garni) különböző nézőpontjait, teljes és objektív áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megalapozott véleményt alakítson ki a témáról. Ezenkívül megvizsgáljuk a Napisten templom (Garni) eredetét és fejlődését, valamint relevanciáját a jelenlegi környezetben. Kétségtelenül a Napisten templom (Garni) olyan nagy jelentőségű téma, amely megérdemli, hogy gondosan és tárgyilagosan foglalkozzunk vele, és ennek a cikknek éppen az a célja, hogy teljes és részletes képet adjon erről a témáról, amely ma annyira aktuális.
Napisten templom | |
![]() | |
Település | Garni |
Ország | ![]() |
Vallás | Zoroasztrizmus |
Építési adatok | |
Stílus | görög-római |
Építés kezdete | 1. század |
Építés befejezése | 1. század |
Tervező | Alexander Szahinján (helyreállította 1969-1975 között) |
Alapadatok | |
Befogadóképesség | 25 |
Hosszúság | 8 m |
Magasság | 7 m |
Szélesség | 5 m |
Építőanyag | szürke bazalt |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Napisten templom témájú médiaállományokat. |
A Napisten templom (örményül: Գառնիի տաճար) az 1. században épült templom Örményország Kotajk tartományában.
Habár kevés történelmi adat áll rendelkezésre, a tudósok feltételezik, hogy a zoroasztriánus I. Tiridatesz örmény király építtette a Napisten tiszteletére 70-80 táján. Van azonban olyan vélemény is, amely szerint az építmény a 3-4. századból származik. Mások úgy vélik, az építmény nem templom, hanem valamely 2. századi örmény király mauzóleuma. A templom egy katonai létesítmény területén állt, amelyhez a 4. században római jellegű fürdőket, majd a 7. században egy négyapszisos és egy egyhajós templomot építettek. A területet kőfal vette körül, amelyet feltehetően az 1. században építettek.[1]
Az épület túlélte a pogány templomok lerombolását a 4. században, amikor az örmények felvették a kereszténységet. 1679-ben egy földrengésben összeomlott, romjait 1969-1975 között állították helyre, miután a késői 19. században és a 20. század elején ásatások folytak a helyszínen.
A templomot kövekből emelt pódiumra építették szürke bazaltból, amelyet a közelben termeltek ki. A templomot 24 jón oszlop övezi. Néhány tudós úgy véli, hogy a 6,54 méteres oszlopokat Kis-Ázsiából szállították mai helyükre, és a nap 24 óráját szimbolizálják. A cella hét méter magas, nyolc méter hosszú és öt méter széles, nagyjából 25 ember befogadására alkalmas. A feltételezések szerint korábban egy napistenszobor állt benne. A domborművek egymásba fonódó akantusz-, tölgy-, babér- és gránátalmafa-leveleket ábrázolnak.[1]