Namdemun

Ebben a Namdemun-ről szóló cikkben a ma oly fontos témához kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg. A következő néhány sorban elemezzük eredetét, időbeli alakulását és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Megvizsgáljuk továbbá a Namdemun-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint annak jelen és jövőbeli relevanciáját. Ez a cikk áttekintést és teljes áttekintést kíván nyújtani a Namdemun-ről, azzal a céllal, hogy az olvasók mélyebben megértsék ezt a témát és annak különböző területekre gyakorolt ​​hatásait.

Ebben a szócikkben a koreai nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Namdemun / Szungnjemun
(남대문 / 숭례문)
Besorolás: 1. számú nemzeti kincs
Ország Dél-Korea
ElhelyezkedéseCsung kerület, Szöul
Alapítás ideje
Felvétel ideje1962. december 20.
Felügyelő szervezetNemzeti Örökségvédelmi Hivatal
Elhelyezkedése
Namdemun / Szungnjemun (Szöul)
Namdemun / Szungnjemun
Namdemun / Szungnjemun
Pozíció Szöul térképén
é. sz. 37° 33′ 36″, k. h. 126° 58′ 31″37.559972°N 126.975308°EKoordináták: é. sz. 37° 33′ 36″, k. h. 126° 58′ 31″37.559972°N 126.975308°E
Namdemun / Szungnjemun weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Namdemun / Szungnjemun témájú médiaállományokat.

A Namdemun (hangul: 남대문, „déli főkapu”) vagy Szungnjemun (숭례문, „magas rangú szertartások kapuja”) Szöul erődfala egykori nyolc kapujának egyike, a dél-koreai nemzeti örökségvédelmi programban a legmagasabb, nemzeti kincs kategóriába tartozik, azon belül is elsőként került védelem alá 1962-ben.[1] Közvetlen közelében található a híres Namdemun piac.[2]

Szöul legrégebbi faépítménye, 1398-ban épült Thedzso király idejében, 1447-ben, Szedzsong uralkodása alatt újjáépítették.[3] A kaput 2008-ban egy férfi felgyújtotta, aminek következtében csak a kőből épült részek maradtak meg.[4] A műemlék épületet öt év alatt állították helyre és 2013. május 4-én nyitották meg újra a nagyközönség számára.[5][6]

Története

Az épület 1904-ben

A 2008-as tűzeset előtt az épület Szöul legrégebbi faépítménye volt.[7] A kő alapokra fából kétszintes, pagoda-stílusú tetőt emeltek. 1398-ban készült el, a külföldi küldöttségeket fogadták itt, illetve a városfallal együtt a szibériai tigrisek távol tartására szolgált. Építése 1395-ben kezdődött meg Thedzso uralkodása alatt. 1447-ben újjáépítették és azóta többször is felújították.[7] A város három fő kapujának egyike volt eredetileg, a másik kettő a Tongdemun („keleti kapu”) és a már elbontott nyugati kapu a Szodemun kerületben.[8]

A 20. század elején a Szöult körülvevő kőfalat elbontották, a közlekedés infrastruktúrájának hatékonyabbá tétele érdekében.[9] 1907-ben, amikor a japán megszállók villamoshálózat kiépítésébe kezdtek, a kapu látogatását megtiltották. 1938-ban a kormány 1. számú koreai kincsnek nyilvánította.[10]

A koreai háború alatt a kapu jelentősen megrongálódott, 1961-ben kezdték felújítani és 1963-ban fejezték be.[11]

2005-ben ismét renoválták és füves területet telepítettek köré, majd 2006. március 3-án ünnepségek keretében újra megnyitották a nagyközönség előtt.[12]

A felújítás alatt 182 oldalas tervrajzmásolat készült az épületről.[13]

A 2008-as tűzeset

2008. február 10-én este 9 óra környékén tűz ütött ki, aminek következtében leégett a kapu fából készült pagoda-teteje, annak ellenére, hogy 360 tűzoltó küzdött az épület megmentéséért. Szemtanúk egy gyanús férfit véltek látni az épület környékén és később két öngyújtót is találtak a helyszínen.[14] Egy Cshe Dzsongi nevű, 69 éves férfit tartóztattak le gyújtogatás vádjával, aki később beismerte a tettét.[15][16][17] A rendőrség szerint Cshe festékoldót fújt az építmény padlójára, majd meggyújtotta.[18] Az idős gyújtogató bosszúból követte el a bűncselekményt, mert nem fizették ki rendesen egy földterület eladását követően.[16] A férfit korábban már letartóztatták hasonló váddal, 2006-ban a Cshanggjong palotát próbálta meg felgyújtani ugyanezen okok miatt.[18][19]

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2008-as közleménye szerint az újjáépítés költsége körülbelül 20 milliárd von (~14 millió USD).[20] Az épület újjáépítését az 1963-as renoválási tervek alapján kezdték meg, ezek álltak legközelebb a Csoszon-kori eredeti állapotokhoz.[21] Az újjáépítés végül 24,5 milliárd vonba (~23 millió USD) került és a Namdemunt 2013 májusában újra megnyitották.[22]

  • A Namdemun a lángok pusztítása után
    A Namdemun a lángok pusztítása után
  • Az újjáépítési munkálatokat takaró paravánok 2008 júliusában
    Az újjáépítési munkálatokat takaró paravánok 2008 júliusában

Jegyzetek

  1. ↑ Sungnyemun Gate of Seoul. Cultural Heritage Administration, ROK. (Hozzáférés: 2013. május 26.)
  2. ↑ Namdaemun Market. Korea Tourism Oganization. . (Hozzáférés: 2013. május 26.)
  3. ↑ Namdaemun: National Treasure No. 1. Korea JoongAng Daily, 2012. január 30. . (Hozzáférés: 2013. május 26.)
  4. ↑ Arrest In Burning Of S. Korean Landmark. CBS News, 2008. február 12. . (Hozzáférés: 2008. február 13.)
  5. ↑ „Sungnyemun to open to great fanfare after more than five years of renovation”, The Korea Herald, 2013. április 30. (Hozzáférés: 2013. május 1.) 
  6. ↑ „Recovering Sungnyemun celebration congratulatory address”, .The Blue House, 2013. május 1. (Hozzáférés: 2013. május 1.) [halott link]
  7. ↑ a b „Fire ravages South Korea landmark”, BBC News, 2008. február 11. (Hozzáférés: 2013. május 26.) 
  8. ↑ Seth, Michael J. A Concise History of Korea: From The Neolithic Period Through the Nineteenth Century. Rowman & Littlefield, 204. o. (2006) 
  9. ↑ Kim, Hyung-eun. „Gateway to the Joseon capital”, Joongang Daily, 2009. május 18. (Hozzáférés: 2012. november 30.) 
  10. ↑ 監査院 国宝1号を変更すべき (japán nyelven). Chosun Ilbo Japan, 2005. november 28. . (Hozzáférés: 2008. január 7.) „監査院は '日帝は1938年の 朝鮮宝物令 で文化財を指定した際、南大門を宝物1号に、現在の東大門(現在の宝物1号)を宝物2号に指定したが、光復 (独立)後も1962年にようやく国宝と宝物を指定した際、そのほとんどが日帝の宝物令にそのまま従って指定された' と明らかにした”
  11. ↑ Rahn, Kim. „Poor Security Blamed for Gate Burnout”, Korea Times, 2008. február 11. (Hozzáférés: 2013. május 26.) 
  12. ↑ Lankov, Andrei. „Namdaemun Outlived War, Colonialism”, Korea Times, 2008. február 11. (Hozzáférés: 2013. május 26.) 
  13. ↑ Chung Ah-young. „Three Years Needed for Restoration”, Korea Times, 2008. február 11. (Hozzáférés: 2013. május 26.) 
  14. ↑ Kwok, Vivian Wai-yin. „Korea's Historic Namdaemun Gate Toppled By Fire”, Forbes, 2008. február 11. (Hozzáférés: 2013. május 26.) 
  15. ↑ „Man 'confesses to S Korea blaze'”, BBC News, 2008. február 12. (Hozzáférés: 2013. május 26.) 
  16. ↑ a b Kim Tae-jong. „Suspect Admits Arson on Namdaemun”, Korea Times, 2008. december 12. (Hozzáférés: 2013. május 26.) 
  17. ↑ „Man 'Arsonist Blames President Roh'”, Korea Times, 2008. február 14. (Hozzáférés: 2013. május 26.) 
  18. ↑ a b „SKorea arsonist in Namdaemun fire had grudge over land dispute: police”, Agence France-Presse, Google, 2008. február 12.. (Hozzáférés: 2013. május 26.) 
  19. ↑ Hyung-Jin Kim: Fire destroys South Korean landmark. Associated Press. Yahoo! News, 2008. február 11. . (Hozzáférés: 2008. február 11.)
  20. ↑ Choe Sang-Hun. „South Korean Gate Destroyed in Fire”, The New York Times, 2008. február 12. (Hozzáférés: 2013. május 26.) 
  21. ↑ „Seoul Landmark Restorations to Be Completed This Year”, Chosun Ilbo , 2012. január 4. (Hozzáférés: 2012. április 23.) 
  22. ↑ South Korea's No. 1 national treasure reopens after five years. CNN Travel, 2013. május 9. (Hozzáférés: 2013. május 26.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Namdaemun című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk