Nagy István (színművész, 1909–1976)

Ebben a cikkben a Nagy István (színművész, 1909–1976)-et különböző szemszögekből közelítjük meg azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a témáról. A Nagy István (színművész, 1909–1976) napjainkban nagyon fontos téma, mivel hatással van a társadalom, a gazdaság, a politika, a kultúra és az emberek mindennapi életének különböző aspektusaira. Szigorú és mélyreható elemzésen keresztül feltárjuk a Nagy István (színművész, 1909–1976) különböző oldalait, megvizsgálva következményeit, kihívásait és lehetőségeit. Ezzel a cikkel átfogó és gazdagító perspektívát szeretnénk kínálni az olvasónak, amely lehetővé teszi számukra, hogy jobban megértsék a Nagy István (színművész, 1909–1976) jelentőségét és hatókörét a mai világban.

Ez a szócikk az 1909-ben született színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy István (egyértelműsítő lap).
Nem tévesztendő össze a következővel: Nagy István (színművész, 1914–2002).
Nagy István
Született1909. január 22.
Maroslekence
Elhunyt1976. január 23. (67 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHaáz Joli
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
IskoláiKolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (1927–1932)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy István témájú médiaállományokat.

Nagy István (Maroslekence, 1909. január 22. – Budapest, 1976. január 29.) magyar színész.

Életpályája

Nagy Gábor és Nagy Julianna fia. 1927–1932 között a Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, utána Nagyenyeden és Kolozsvárott magyar-román szakos középiskolai tanár volt. 1934–1941 között a Thália és a Kolozsvári Nemzeti Színház egyik vezető színésze volt. 1941–1945-ben a budapesti Nemzeti Színház, 1946-tól a Fővárosi Operettszínház tagja, pályáján Miskolc, majd újra Budapesten a Petőfi és a Jókai Színház (a későbbi Thália Színház) következett. 1952-től 1963-ig a Állami Déryné Színház tagja volt, ahol 1972-ben még fellépett.

Erdély egyik legnépszerűbb színésze volt. 1940-től, amikor Magyarországra költözött, rendszeresen filmezett, többnyire főszerepeket játszott. Több ízben volt az első számú női sztár, Karády Katalin partnere, de játszott Szeleczky Zita, Fényes Alice és Simor Erzsi oldalán is.

Szerepelt az első magyar neorealista filmben, A hegyek lányában.[3] Kiemelkedő szerepei voltak a revizionista hangokat megütő Elnémult harangok Simándy Pál tiszteletese, a Külvárosi őrszoba Tóth János rendőre. Mély jellemábrázoló képessége, izzó szenvedélye jól érvényesült az És a vakok látnak... című megrendítő háborús filmdrámában, amelyben a fronton a szeme világát elvesztő Cseke Balázst formálta meg.[3]

Alakításait mindig bensőségesség és nagy érzelmi-indulati töltöttség jellemezte. Korának előrehaladtával a megelevenített figurák egyre keserűbbekké váltak. Nagy István maga is mindinkább a pálya szélére szorult. A sztárrendszer elmúltával nem igazán jutott neki képességeinek, színészi rangjának megfelelő feladat.

Magánélete

Felesége Haáz Joli színésznő volt, akit 1940-ben Székelyudvarhelyen vett feleségül. Két gyermekük született: Anikó (1941-) jogász, a török-magyar filmrendező, Széfeddin Sefket bej (1913–1980) felesége és István (1946-) svájci nagykövet, amerikai, majd európai bankár.[3]

Főbb színházi szerepei

Filmjei

  • Elnémult harangok (1940)
  • Egy éjszaka Erdélyben (1941)
  • Kísértés (1941)
  • Külvárosi őrszoba (1942)
  • A hegyek lánya (1942)
  • Fekete Hajnal (1942)
  • Negyedíziglen (1942)
  • Halálos csók (1942)
  • Egy szív megáll (1942)
  • Féltékenység (1943)
  • És a vakok látnak... (1943)
  • A Benedek ház (1943)
  • Gazdátlan asszony (1944)
  • A két Bajthay (1944)
  • Költözik a hivatal (1953, rövidfilm)
  • Csendes otthon (1957)
  • Egyiptomi történet (1962)
  • Kincskereső kisködmön (1963, TV rövidfilm)

Jegyzetek

  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  3. ↑ a b c A Hangosfilm portál Nagy Istvánról szóló ismertetője

Források

További információk

  • Nagy István (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  • Nagy István (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  • Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. 391 o.
  • Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. 1571. o. ISBN 963-7147-45-4
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o.
  • Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5  
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8