Nagy-Murgó
A mai világban a Nagy-Murgó egyre fontosabbá vált a társadalom különböző területein. A gazdaságra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Nagy-Murgó állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Fontossága abban rejlik, hogy képes befolyásolni azt, ahogyan az emberek, a vállalatok és az intézmények kezelik a különböző kihívásokat és lehetőségeket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nagy-Murgó-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől és fejlődésétől a lehetséges következményeiig és előnyeiig. Részletes elemzéssel megpróbáljuk megérteni, hogy a Nagy-Murgó hogyan alakítja a mai világot, és hogyan befolyásolhatja a jövőt.
| Nagy-Murgó | |
 | |
| Magasság | 1016 m |
| Hely | Kovászna megye, Erdély |
| Hegység | Hargita, Kárpátok |
| Elhelyezkedése | |
 Nagy-Murgó
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 25° 48′ 02″46.078611°N 25.800556°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 25° 48′ 02″46.078611°N 25.800556°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Murgó témájú médiaállományokat. | |
A Nagy-Murgó (románul: Murgul Mare) egy 1016 méter magas vulkáni eredetű hegy Kovászna megyében, a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának a legdélibb hegycsúcsa. Elhelyezkedés szempontjából inkább a Baróti-hegységhez, földtörténeti szempontból azonban a Hargitához tartozik, és ez utóbbi a döntő. Északi lábánál található Uzonkafürdő, délnyugati oldalában, a Hatod-hágón (710 m) át halad a 122-es műút. A Nagy-Murgó északkeleti nyúlványa a Kis-Murgó (821 m). Növényzetét főleg lombhullató fák alkotják.
.svg){kind=small}