A Német kapu (Metz) világában sokféle megközelítést, véleményt és nézőpontot találunk. Akár a tudomány, az irodalom, a politika vagy bármely más terület szempontjából, a Német kapu (Metz) a történelem során tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt. Ebben a cikkben a Német kapu (Metz)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Elemezzük azokat a különböző elméleteket, kutatásokat és felfedezéseket, amelyek hozzájárultak a Német kapu (Metz)-ről alkotott ismereteink bővítéséhez, valamint az ellentmondásokhoz és kihívásokhoz, amelyekkel jelenleg szembesül. Ezzel az átfogó elemzéssel megpróbáljuk megvilágítani ezt a releváns és érdekfeszítő témát, és látni fogjuk, hogyan formálta és alakítja tovább világunkat.
Német kapu | |
Porte des Allemands | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Mai település | Metz |
Épült | 13. század |
Rekonstrukciók évei | 1529 1860-1862 2010-es évek |
Típusa | középkori kapuerőd |
Tulajdonos | Metz önkormányzata |
Látogatható | igen |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Német kapu témájú médiaállományokat. |
A Német kapu (franciául: Porte des Allemands) Metz középkori falrendszerének egyetlen fennmaradt kapuerődítménye. Hídja alatt a Mosel mellékága, a Seille folyik.
Az önálló erődítményt a 13. században építették. Nevét a német ispotályos lovagrend közelben álló kórházáról kapta, amely 1229-ben kezdte meg működését. Az erőd a város keleti oldalát, a mai Outre-Seille negyedet védte. A kaput többször is átépítették, legrégebbi része a város felé esik: két tizenhat méter magas félhengeres torony, amelyeket íves fal köt össze.[1]
A folyó másik oldalán álló, erőteljes bástyákkal védett erődöt 1445-ben emelték, falai három méter vastagok. Tervezője Henri de Ranconval volt, aki a városi katedrálison is dolgozott. 1480 körül a két kapuerődöt árkádsoros híddal kötötték össze. A 17. században a híres francia hadmérnök, Sébastien Le Prestre de Vauban áttervezte a metzi erődrendszert, és a Német kaput is beépítette a védműbe.[1]
A kaput többször felújították, egy felirat szerint már 1529-ben. 1860 és 1862 között a tornyokat restaurálták, majd 1892-ben a város felőli falat újabb védművekkel bővítették. Az erőd 1990 óta a város tulajdonában van, tizenkét termében múzeumot rendeztek be, amelyekben a Metzcel kapcsolatos régészeti leleteket, bútorokat, pecséteket, érméket, lotaringiai jelmezeket lehetett megtekinteni. A múzeumot 1918-ban bezárták, gyűjteményét áthelyezték a Musée de la Cour d'Orba. A torony a második világháborúban, 1944-ben megsérült. A kapu 1966 óta műemléki védelem alatt áll, a közelmúltban nagyobb felújításon esett át, és 2014 óta fogad ismét látogatókat.[1]