Ma a Nátrium-cianid-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az elmúlt években a társadalomra gyakorolt hatása miatt vált aktuálissá. A Nátrium-cianid felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, és nagy vitát váltott ki a következményeiről és következményeiről. Ahogy haladunk előre a digitális korban, a Nátrium-cianid visszatérő témává vált különböző területeken, a technológiától a társadalomtudományokig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nátrium-cianid különböző aspektusait, elemezve annak különböző perspektíváit és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Nátrium-cianid | |||
![]() | |||
| |||
IUPAC-név | nátrium-cianid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 143-33-9 | ||
PubChem | 8929 | ||
ChemSpider | 8587 | ||
EINECS-szám | 205-599-4 | ||
KEGG | C18673 | ||
ChEBI | 33192 | ||
RTECS szám | VZ7525000 | ||
InChIKey | MNWBNISUBARLIT-UHFFFAOYSA-N | ||
Beilstein | 3587243 | ||
Gmelin | 1041163 | ||
UNII | O5DDB9Z95G | ||
UN-szám | 1689 | ||
ChEMBL | CHEMBL1644697 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | NaCN | ||
Moláris tömeg | 49,01 g/mol | ||
Megjelenés | fehér, higroszkópos kristályok | ||
Halmazállapot | szilárd | ||
Sűrűség | 1,6 g/cm³ (20 °C) | ||
Olvadáspont | 563 °C | ||
Forráspont | 1496 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | 370 g/l (20 °C) | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+) ![]() Környezetre veszélyes (N) ![]() | ||
EU Index | 006-007-00-5 | ||
R mondatok | R26/27/28, R32, R50/53 | ||
S mondatok | (S1/2), S7, S28, S29, S45, S60, S61 | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | A nátrium vegyületei | ||
Azonos anion | Cianidok | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A nátrium-cianid egy rendkívül mérgező szervetlen vegyület, a kéksav nátriumsója. Szobahőmérsékleten színtelen, higroszkópos, kristályos por. Ha vízmentes, akkor szagtalan, egyébként a kálium-cianidhoz hasonlóan keserűmandulára emlékeztető illata van, ezt azonban egyesek – genetikai okokból – nem képesek észlelni. Cianidmérgezés esetén azonnali orvosi segítségre van szükség, mivel gyorsan halált okoz.
Rendkívül mérgező anyag, vízzel érintkezve is hidrogén-cianid fejlődése közben bomlik. Szabad levegőn is HCN-t fejleszt. Ez azzal magyarázható, hogy a hidrogén-cianid a szénsavnál is gyengébb sav, így ha a sóját egy (a HCN-től erősebb) sav éri, akkor felszabadul a hidrogén-cianid. A levegő szén-dioxid- és víztartalma ezt már lehetővé teszi:
A mérgezés során a véráramba került cianid a mitokondriumokba kerülve megbénítja az oxigénfelvételben kulcsszerepet játszó citokróm-oxidáz enzim működését. Ennek eredményeképpen a sejtek oxigénfelvevő képessége elhanyagolható szintre csökken. A mérgezési tünetek fejfájás, hányinger, hányás, hirtelen eszméletvesztés, nehézlégzés, légszomj, epilepsziára emlékeztető görcsök, rángatózás. 100–200 mg -nál több cianid elfogyasztása egy percen belül öntudatvesztést okoz, de ez a szervezet védekezőképessége és a gyomortartalom függvényében 10 másodperc is lehet. 45 percen belül kóma áll be, 2 órán belül pedig, ha időben nem érkezik orvosi segítség, beáll a halál. A légzésleállás után pár perccel még van esély a túlélésre, ha megfelelő orvosi ellátásban részesül a mérgezett. A halál közvetlen oka általában szívbénulás.
A kezelés: oxigént adnak, majd nátrium-nitrit-oldatot adnak be a véráramba a betegnek. Vagy pedig nátrium-tioszulfát-oldatot itatnak vele, ha lehetséges.
Régebben használták a cianidokat rovarirtószerként. Mostanában galvanizáló üzemekben, aranyércek feldolgozásánál használják, mivel az aranyat könnyen komplex ionná alakítja. Alkalmazása a mérgező hatása miatt nagy odafigyelést igényel. Csak méreg-engedéllyel szerezhető be, tárolását, kezelését részletesen szabályozzák.