Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Nápolyt látni és… témáját és hatását a modern társadalomra. Ez a téma eredetétől napjaink relevanciájáig felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a rajongók figyelmét és érdeklődését. Ezeken az oldalakon a Nápolyt látni és… számos oldalát megvizsgáljuk, a történelmi vonatkozásaitól a jövőbeli vonatkozásaiig, valamint a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ezenkívül elemezzük a Nápolyt látni és… különböző nézőpontjait és véleményét, átfogó és kimerítő képet adva erről a lenyűgöző jelenségről.
Nápolyt látni és… | |
1973-as magyar film | |
![]() | |
Szegedi Annát egy riporter faggatja | |
Rendező | Bácskai Lauró István |
Műfaj | filmvígjáték |
Forgatókönyvíró | Kállai István |
Dramaturg | Fakan Balázs |
Főszerepben | Váradi Hédi Ernyey Béla Halász Judit Bujtor István |
Zene | Vukán György |
Operatőr | Lőrincz József |
Vágó | Kármentő Éva |
Jelmeztervező | Mialkovszky Erzsébet |
Díszlettervező | Duba László |
Gyártás | |
Ország | ![]() |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 80 perc |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Mokép |
Bemutató | ![]() |
Korhatár | 12 év |
További információk | |
A Nápolyt látni és… 1972-ben készült színes, magyar filmvígjáték, Bácskai Lauró István rendezése.
![]() |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Mióta Szegedi Anna Nápolyban járt kiküldetésen, válni akar a férjétől. Az utazás alatt eltöltött éjszaka óta beleszeretett Laczkó Ferencbe, a cég jóképű üzletkötőjébe. A férfi eleinte elutasító volt Annával szemben, de miután megtudta, hogy Anna lett volna az olaszországi kirendeltség jogásza, másképp viselkedett a hölggyel. Laczkó felesége véletlenül megismerte Szegedi Pétert, akitől később ügyvédi segítséget kért, ám hamarosan kialakult a szerelmi négyszög.
Anna és Ferenc már a közös életüket tervezte, amikor Eszti akcióba lépett, hogy leleplezze hűtlen férjét. Később kiderült, hogy a kirendeltség irodáját mégsem Nápolyban hozzák létre, Budapesten lesz, a pórul járt Laczkó két szék között a földre huppant.