A mai világban a Nádas-patak a társadalom széles rétegei számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a társadalmi környezet változásaival a Nádas-patak egyre fontosabbá vált, és a mindennapi élet alapvető aspektusait érinti. Akár kutatási tárgyként, akár nyilvános viták főszereplőjeként, akár a különböző területeken zajló átalakulások mozgatórugójaként, a Nádas-patak jelentős befolyást gyakorol arra, ahogyan az emberek érzékelik a világot és hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Nádas-patak hatását és jelentőségét a kortárs társadalomban, elemezve következményeit és hatókörét a mai élet különböző területein.
Nádas-patak | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 11,2[1] km |
Forrás | Bögöte, Vas vármegye, Magyarország |
Torkolat | Zala (folyó), Zalaszentgrót, Zala vármegye, Magyarország |
A Nádas-patak a Vas vármegyei Bögöte területén ered, de pár száz méter után Türje Adolfmajor településrészénél átlép Zala vármegyébe. Útját zömmel déli irányban folytatva a türjei templom közelében folyik át a település központján. Zalaszentgrót város közigazgatási területére a 7353 számú Zalaszentgrót-Türje összekötő úttól[2] kicsit északra lép be, ahonnan továbbra is délnek tartva halastavak láncolatán át ér be a település belterületére. Itt délnyugatnak kanyarodik. A Zalaszentgróti Városi Futball Club sporttelepének közelében éri el vize a Zala egyik mellékágát, s onnan nem messze, a Zala torkolatától körülbelül 46 folyamkilométerre a folyó főágát.[3]
A patak volt a határ Szentgrót és Szentgrót Polgárváros között.[4] Miután az akkor már Kisszentgrótnak hívott utóbbit 1950-ben az akkor már Zalaszentgrótnak nevezett előbbihez csatolták, a folyóvíz településrészek közötti határrá vált.[5]
A Nádas-patak vízgyűjtő területe a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYUDUVIZIG) működési területéhez tartozik.[6]