Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Muszlimok (hívők)-et, egy olyan témát, amely nagy érdeklődést váltott ki a kortárs társadalomban. A Muszlimok (hívők) eredetétől a mai hatásig vita és kutatás tárgya volt különböző területeken. Az évek során a Muszlimok (hívők) befolyásolta azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük, és döntő szerepet játszott a tudás különböző területeinek fejlődésében. Ebben a cikkben megpróbáljuk megérteni a Muszlimok (hívők) jelentését, fontosságát és következményeit, valamint relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Felbontjuk a különböző oldalait, megvizsgáljuk többféle alkalmazását, és elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását.
A muszlimok az iszlám vallás követői. Egyistenhívők, hitük szerint a világ teremtője és irányítója Allah. Vallásuk központi alakja Mohamed próféta, aki a 7. században megalapította az iszlámot. Szent könyvük a Korán; ez hitük szerint Allah szava, amelyet Mohamednek küldött le Gábriel közvetítésével.[1] Egyes országokban (Irán, Irak, Szaud-Arábia) a muszlim lakosság aránya közel száz százalékos.[2]
A Pew Research Center 2019-es becslése szerint a világon mintegy 1,75 milliárd muszlim él.[2] A vallás különösen elterjedt a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában. A muszlimok közül 1,14 milliárdan élnek a tíz legnagyobb muszlim lakosságú országban: Indonéziában (220,0 millió muszlim lakos), Indiában (194,8 millió), Pakisztánban (184 millió), valamint Bangladesben, Nigériában, Egyiptomban, Iránban, Törökországban, Algériában és Irakban.
Az iszlám vallás két fő irányzata, a szunnita és a síita iszlám közül a muszlimok nagy többsége, mintegy 90 százalékuk, a szunnita irányzat követője. Ugyanakkor jelentős többségben vannak a síita muszlimok Iránban és Irakban.
Magyarországon becslések szerint 30-50 ezerre tehető a muszlimok száma. Ők főleg szunniták, és nagyrészt magyar születésű, magyarajkú magyar állampolgárok.[3][4]