Munkás Testedző Egyesület

Ez a cikk a Munkás Testedző Egyesület problémájával foglalkozik, amely napjainkban egyre fontosabbá vált. Megjelenése óta a Munkás Testedző Egyesület nagy érdeklődést váltott ki különböző ágazatokban, vitákat és vitákat váltva ki társadalmi, gazdasági és kulturális hatásairól. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Munkás Testedző Egyesület-hez kapcsolódó különböző szempontok, valamint annak globális szintű következményeinek mélyreható elemzése. Hasonlóképpen átfogó és tárgyilagos látásmódot kíván kínálni a témáról, olyan kulcsfontosságú információkat nyújtva, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy megértse a témának fontosságát és hatókörét ma.

Az első budapesti munkás sportegyesület, a Munkás Testedző Egyesület

A Munkás Testedző Egyesület (MTE) az első jelentősebb testedző egyesület, amelynek tagjai kizárólag a munkásság köréből kerültek ki. Megalakulása a Fémmunkás Szövetséghez kötődött.

Története

Az egylet megalapítása

Az MTE megalakítására létrejött előkészítő bizottság 1906 novemberében ült össze. Tagjai: Bíró Dezső, Grünhut Fülöp, Frisch Árpád, Ripszám Henrik, Stelzer Adolf, Schubert Zsigmond és Zlocsover Rubin.

Rendőrségi jelentés szerint az alakulás 1906. december 16-án történt, de az alapszabály-tervezetet a Belügyminisztérium csak 1908 februárjában hagyta jóvá. Az első közgyűlést 1908 májusában rendezték, az első tornaórát viszont már 1908. március 18-án megtartották. Az egyesület tagjainak száma az év végére megközelítette az ötszáz főt.

A kezdetek

Az egyesületnek komoly gondot okozott a megfelelő helyiségek hiánya. A tornaórák a Kazinczy utcai elemi iskola tornatermében zajlottak. Sem a helyiség jellege, sem mérete nem felelt meg a felnőtt tornászoknak

Az egyesületnek kezdetben csak tornász-, és természetjáró szakosztálya működött. Később hozták létre az atlétikai, a birkózó, a kézilabdázó, síelő és úszó szakosztályokat. Kézilabdával az elsők között foglalkoztak az országban.

A Gödi fészek

Az MTE-nek jelentős bázisa volt a Gödi fészek, ami egy faházas nyaralótábor volt Göd és Dunakeszi között a Duna partján, egy homokbánya-gödörben A hely nevét a partifecskék homokfalba vájt fészkei után kapta. A Fészek partszakasza a többi strandétól eltérően ingyenes volt. Megfordult itt többek közt József Attila és Kassák Lajos is. Későbbi neve Vörös Meteor üdülőtelep volt, a címe Dunakeszi-külterület, Fészek köz. Fészek Üdülő).

1944-től

Az MTE tevékenységét 1944-ben felfüggesztették, majd a háború után újjáalakult. 1950-ben az MTE és a KAOE egyesítésével hozták létre a Budapesti Vörös Meteor Sport Klubot.

Az egyesület versenyzői közül az atléták 25, a birkózók 29, a tornászok 17 magyar bajnoki címet szereztek, de a világversenyekről is számos érmet elhoztak.

Az MTE nevesebb versenyzői

  • Ripszám Henrik maratoni futó, gyalogló olimpikon (1912)
  • Vörös Vince futó (Václav Vohralik néven csehszlovák színekben olimpiai 4., 1500 méteren, 1920-ban)
  • Németh Jenő birkózó Európa-bajnok (1925), olimpikon(1924)
  • Matura Mihály olimpiai hatodik (1924), Eb bronzérmes birkózó
  • Somogyi Rezső birkózó olimpikon (1912)
  • Szalay Imre birkózó olimpikon (1928)
  • Bakos László birkózó olimpikon (1948)
  • Porubszky Ernő súlyemelő olimpikon (1948)
  • Pataki Ferenc olimpiai aranyérmes (1948)
  • Kemény Ferenc tornász olimpikon (1952)
  • Boda György világbajnoki bronzérmes kézilabdázó (1938)

Az MTE versenyzőinek nagyobb sikerei

Olimpiai játékok

  • aranyérem
  • bronzérem
    • Pataki Ferenc 1948 lólengés és csapat

Világbajnokság

Európa-bajnokság

  • aranyérem
  • bronzérem

Jegyzetek

  1. ↑ Hencsei Pál. Az MTK százhúsz éve. Budapest: MTK-Erzsébetváros, 90-95. o. (2008). ISBN 9789630659949 

Források

  • Földes-KunKutassi a Magyar Testnevelés Története
  • Hencsei Pál. Az MTK százhúsz éve. Budapest: MTK-Erzsébetváros, 26-27. o. (2008). ISBN 9789630659949 

További információk