Mocsár (politikai csoportosulás)

A modern világban a Mocsár (politikai csoportosulás) a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár egészségre, gazdaságra, környezetre vagy kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Mocsár (politikai csoportosulás) felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét. Ahogy haladunk a 21. századba, a Mocsár (politikai csoportosulás) megértésének és megszólításának fontossága egyre sürgetőbbé válik. Ez a cikk a Mocsár (politikai csoportosulás) különböző aspektusait próbálja feltárni, elemzi okait, következményeit és lehetséges megoldásait. Multidiszciplináris megközelítéssel egy olyan problémára kíván rávilágítani, amely nemcsak egyéni szinten érinti életünket, hanem a társadalom egészére is nagymértékben kihat.

Salle du Manège (1793 május 9-ig itt ülésezett a Nemzeti Konvent)

A mocsár vagy síkság politikai csoportosulás volt a Nemzeti Konventben.

Az elnevezés eredetét illetően megoszlanak a történészi vélemények. A legelterjedtebb szerint a Törvényhozó Nemzetgyűlés termében az alsó sorokban helyet foglaló és mérsékelt nézeteket valló képviselők tartoztak a mocsár vagy síkság politikai csoportosuláshoz. A Szajna bal parti síkján, a Vendôme tér és a Királyi Palota között laktak, és a Feuillantinus klubban jöttek össze. A L'Ami du peuple, Jean-Paul Marat által kiadott politikai napilap hívta először ezt a csoportosulást mocsárnak. Pierre Joseph Duhem hegypárti képviselő állítólag így kiáltott fel: „Mocsári varangyok, emeljétek magasra fejeteket! Mert úgy könnyebben lenyisszanthatjuk”. A gyűlésterem baloldali legfelső sorait tekintették hegynek, s az ott ülésező radikális politikai nézeteket valló képviselők nevezték magukat Hegypártnak.

A hegy–síkság topográfiai szembeállítást sok forradalmár ismerte Plutarkhosz Szolón élete (Párhuzamos életrajzok) művéből, amelyben az író hasonló módon illusztrálta Athén politikai életének megosztottságát: A hegylakók a demokráciáért álltak ki vehemens módon, a síkság emberei az oligarchiát támogatták. A tengerpart lakói harmadik pártként átmeneti kormányt akartak.

A mocsárhoz tartozók a liberális és köztársaságpárti polgárságot képviselték, ragaszkodtak a forradalom vívmányaihoz, és igyekeztek összefogni a republikánusokat. Nagyon heterogén csoportosulás volt, tagjai közé tartozott többek között Henri Grégoire abbé, Emmanuel Joseph Sieyès abbé, Boissy d'Anglas, Jean-Jacques-Régis de Cambacérès. 1793 tavaszán néhányan, Georges Couthonnal és Lazare Carnot-val az élen a Hegypárthoz csatlakoztak. Amikor a hegypártiak magukhoz ragadták a hatalmat, a mocsárhoz tartozók közvetítő szerepre vállalkoztak a Konventben, de elismerték a Közjóléti Bizottság alaposan megfontolt intézkedéseit, amelyeket ők is megszavaztak. Legtöbbjük nyíltan kimutatta Robespierre iránti ellenszenvét thermidor 9-én.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Marais (Révolution française) című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források