Örömünkre szolgál, hogy bemutathatom Önnek ezt a cikket a Mindszenty Kornélia-ről, amely ma rendkívül fontos téma. A Mindszenty Kornélia nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a tudománytól és a technológiától a kultúráig és a társadalomig. Ebben a cikkben a Mindszenty Kornélia legfontosabb aspektusaiba fogunk beleásni, feltárva életünkre gyakorolt hatását és időbeli alakulását. Reméljük, hogy ez az elemzés tágabb képet ad a Mindszenty Kornélia-ről, és felkéri Önt, hogy gondolkodjon el a mai világban relevanciájáról.
| Mindszenty Kornélia | |
| Született | 1841 Pest |
| Elhunyt | 1886. július 19. (44-45 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Halmi Ferenc |
| Gyermekei | Halmi Margit |
| Foglalkozása | operaénekes |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (43-22-27)[2] |
Mindszenty Kornélia, Mindszenty Kornélia Terézia (Pest, 1841. február 6. (keresztelés)[3] – Budapest, 1886. július 8.)[4] magyar opera-énekesnő (koloratúrszoprán).
Mindszenty János szabómester és Majer Borbála leánya. 1862-ben Aradon és Reszler István debreceni társulatánál, 1871-ben Kassán Latabár Endrénél, 1875-ben Székesfehérvárt Károlyi Lajosnál, majd ugyanebben az évben Temesváry Lajos budai társulatánál, 1877–78-ban Győrött Mosonyi Károlynál működött. 1875. október 2-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül ment a nála kilenc évvel fiatalabb Halmi Ferenchez.[5] Ezt követően ritkán lépett fel, majd 1878-ban visszavonult a színpadtól. Férjét három évvel élte túl, a VIII. kerületi Gyöngytyúk utcai lakásán érte a halál.
1862: Ressler István; 1862–63: Szabó József–Philippovics István; 1863–72: Szabó–Philippovics, majd Latabár Endre; 1872–74: Nagyvárad–Debrecen; 1874–75: Aradi Gerő; 1875–76: Sztupa Andor; 1876: Buda; 1877–78: Mosonyi Károly.