A Mindenevő témája az elmúlt években nagy érdeklődést és hatást váltott ki a társadalomban. Megjelenése óta a Mindenevő vita, tanulmányozás és elemzés tárgya különböző területeken, legyen szó a politikáról, a kultúráról, a tudományról vagy a technológiáról. A Mindenevő-nek sikerült megragadnia a szakértők és a nagyközönség figyelmét, és sokféle véleményt és álláspontot generált jelentésével, következményeivel és a társadalomra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Mindenevő hatását és jelentését különböző kontextusokban, meghatározva trendjeit és lehetséges jövőbeli előrejelzéseit.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A mindenevők (omnivora) olyan állatfajok, amelyek növényeket és állatokat is egyaránt esznek. Nem táplálék-specialisták, tehát nem egyféle táplálékot fogyasztanak. A fogazattal rendelkező állatokat gumós zápfogaikról lehet azonosítani. Jól ismert mindenevő fajok például a sertés,[1] a holló.[2]
Habár esetenként növényevők is esznek húst és húsevők is növényeket, (vitamin, vagy ásványi anyag szükségleteik kielégítésére) a besorolás a fő táplálékforrásra utal, így ezek a fajok nem tekinthetőek mindenevőnek.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Omnivore című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.