Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk és elemezzük a Mexikó zászlaja-et, egy olyan alakot/témát/érzelmet/témát, amely minden korosztálytól és hátterű embertől megragadta a figyelmét és kíváncsiságát. A Mexikó zászlaja egy olyan jelenség/trend/szempont, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban, és fontos megérteni hatását és relevanciáját a mai világban. Ezeken az oldalakon a Mexikó zászlaja különböző aspektusait és perspektíváit vizsgáljuk meg, eredetétől és fejlődésétől a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásáig. Szakértők és tanúvallomások segítségével igyekszünk megvilágítani ezt a lenyűgöző/lenyűgöző/vitatott témát, azzal a céllal, hogy teljesebb és gazdagabb képet adjunk a Mexikó zászlaja-ről.
Mexikó zászlaja | |
![]() | |
Használat | ![]() |
Arányok | 4:7 |
Elfogadva | 1968. szeptember 16. |
Adoptálás | 1810. szeptember 17. |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikó zászlaja témájú médiaállományokat. |
Mexikó zászlaja Mexikó egyik nemzeti jelképe. A zászló ünnepnapja (spanyolul Día de la Bandera) február 24-e.[1]
Az első mexikói zászlót José Magdaleno Ocampo szabómester készítette a Guerrero állambeli Iguala (későbbi nevén: Iguala de la Independencia) városában. Ezt a zászlót 1821. február 24-én, az Iguala-terv megjelenésének napján használták először. A városban ma emlékmű hirdeti, hogy ez a város a zászló szülőhelye,[2] azon a helyen pedig, ahol először kibontották a zászlót, egy kis múzeum is felépült: a Museo a la Bandera.[3][4]
A zöld-fehér-vörös zászlón a nemzeti embléma, egy ősi azték vallási szimbólum modern interpretációja jelent meg.
Az azték legenda szerint karmai között kígyót tartó, sziklából növő kaktuszon álló sas jelent meg a Tenochtitlán-tó közepén – azon a helyen, ahol az aztékok 1325-ben fővárosuk felépítését megkezdték. Az embléma többször is módosult (utoljára 1968-ban).
A színek eredetileg a függetlenséget (zöld), a vallás tisztaságát (fehér), valamint az őslakosok és a spanyolok közötti egységre való törekvés (vörös) szimbolizálták. Ma a reményt (zöld), a tisztaságot (fehér) és a vallást (vörös) jelképezik.