Ma a Mentsétek meg Romániát Szövetség-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagy aktualitást kapott. A Mentsétek meg Romániát Szövetség olyan téma, amely ellentmondó véleményeket generál, és amely különböző területeken vita tárgyát képezi. Jelentősége abban rejlik, hogy milyen hatással van a mai társadalomra, és hogyan befolyásolja az emberek mindennapi életét. Ebben a cikkben a Mentsétek meg Romániát Szövetség-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük következményeit és mai relevanciáját. Kétségtelen, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és érdemes alaposan megérteni.
Mentsétek Meg Romániát Szövetség Uniunea Salvați România | |
![]() | |
Mottó: O Românie fără hoție (Románia lopás nélkül) | |
Adatok | |
Elnök | Elena Lasconi |
Alapítva | 2015. július 1. (Eredeti), 2021. április 16. (A Plus nevű párttal való egyesülés, az "USR" nevet megtartva) |
Székház | Bukarest |
Ideológia |
|
Politikai elhelyezkedés | Centrista, jobbközép |
EP-frakció | Újítsuk meg Európát |
Hivatalos színei | világoskék |
Weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mentsétek Meg Romániát Szövetség Uniunea Salvați România témájú médiaállományokat. |
A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (románul Uniunea Salvați România, USR) romániai párt.
Nicușor Dan 2006-ban hozta létre a Bukarestben működő Mentsétek meg Bukarestet Szövetség (Uniunea Salvați Bucureștiul, USB) nevű város- és műemlékvédő egyesületet. Az egyesület a városháza és a törvényeket is semmibe vevő bukaresti kerületek ellen indított perek sokaságával vált ismertté, amelyek révén megmentett több tucat lebontásra ítélt műemlék épületet. Dan 2012-ben és 2016-ban is polgármesterjelöltként indult a helyi választáson. Az USB a 2012-es helyi választáson 10%-ot, 2016 júniusában pedig meglepetésre 25%-ot szerzett a román fővárosban, amivel a városi tanácsban a második legnagyobb frakciót alakíthatta.[1]
Dan és társai 2015. július 1-jén létrehozták az USR-t. Dan a Facebookon jelentette be a pártalapítást. A párt az USB és a 2013-ban Verespatak megmentéséért zajlott országos tüntetések sikerére épült. Első megmérettetésük a 2016-os romániai parlamenti választás volt.
Dan 2017-ben lemondott a pártvezetésről, mert ellenezte az azonos neműek házasságát lehetővé tevő alkotmánymódosítást.[2] A kérdés a pártot is megosztotta. Utódja ügyvivőként a magyar Elek Levente lett,[3] de nem indult a tisztújításon. Még 2017-ben Dan Barna korábbi szóvivő lett a pártelnök.[4]
2019-ben közös listát állítottak az európai parlamenti választásra a Dacian Cioloș volt miniszterelnök vezette Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (Partidul Libertății, Unității és Solidarității, PLUS) nevű liberális párttal.[5] Az EP-választáson a lehetséges 32-ből 8 mandátumot szereztek. Dacian Cioloș a liberális Újítsuk meg Európát frakció vezetője lett az Európai Parlamentben.
2020. augusztus 15-én megkezdődött és 2021. április 16-án befejeződött a két párt egyesülése, az új párt először USR-PLUS Szövetség 2020 (Alianța 2020 USR PLUS), majd USR-PLUS néven működött tovább. A 2021. október eleji kongresszuson Dacian Cioloșt választották pártelnöknek, a párt pedig visszavette korábbi nevét: USR. 2022. február 7-én Dacian Cioloș lemondott, a pártot ideiglenesen Cătălin Drulă vezette tovább egészen a 2022. júliusi kongresszusig, amikor is őt választották meg pártelnöknek.[6]
# | Kép | Név | Hivatal kezdete | Hivatal vége |
---|---|---|---|---|
![]() |
Nicușor Dan | 2016. július 28. | 2017. június 1. | |
Elek Levente (ügyvezető elnök) | 2017. június 1. | 2017. október 28. | ||
![]() |
Dan Barna | 2017. október 28. | 2021. október 1. | |
![]() |
Dacian Cioloș | 2021. október 1. | 2022. február 7. | |
![]() |
Cătălin Drulă (ügyvezető elnök) | 2022. február 7. | 2022. július 10. | |
![]() |
Cătălin Drulă | 2022. július 10. | 2024. június 10. | |
![]() |
Dominic Fritz (ügyvezető elnök) | 2024. június 10. | 2024. június 26. | |
![]() |
Elena Lasconi | 2024. június 26. | hivatalban |
A 2016. október 5-én bemutatott, kilenc pontot tartalmazó programjuk teljes transzparenciát (a közbeszerzés reformját), modern ipart, a mezőgazdasági kisvállalkozók támogatását, a tanügyi rendszer reformját, a kulturális élet új szabályozását, az egészségügy jobb finanszírozását, a szállítási infrastruktúra javítását, új környezetvédelmi terveket, valamint az Európai Unióval, a NATO-val, a Moldovai Köztársasággal, Ukrajnával való kapcsolatok erősítését és a schengeni övezetbe való belépést ígér.[7]