|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
A mellékosztály a matematika egyik ágának, a csoportelméletnek a fogalma. Ha adott egy csoport, ennek egy eleme valamint egy részcsoportja, akkor a részcsoport adott elem szerinti mellékosztálya azoknak az elemeknek a halmaza, amelyek a részcsoport elemeinek az adott elemmel való szorzatából[1] adódnak.
A közös részcsoporthoz de más-más elemhez tartozó mellékosztályok vagy egyenlők (azaz minden elemük közös) vagy diszjunktak (azaz nincs közös elemük). Számosságuk egyenlő a részcsoport rendjével (azaz a részcsoportba tartozó elemek halmazának számosságával).
Ezekből következik, hogy a csoport elemei egy adott részcsoportra nézve mind pontosan egy-egy mellékosztályba tartoznak. Innen ered az osztály elnevezés.
Definíció
Legyen
,[2]
pedig
részcsoportja, valamint
egy
-beli elem:

Ekkor a
részcsoportnak a
szerinti jobb oldali mellékosztálya a következő halmaz:

bal oldali mellékosztálya pedig:

Ha a
művelet kommutatív, akkor a két fogalom megegyezik, és elég egyszerűen mellékosztályról beszélni.
Tulajdonságok
Diszjunktság
Egy adott részcsoport ugyanolyan oldali, de különböző elem szerinti mellékosztályai vagy diszjunktak, vagy egyenlők:


Másképp megfogalmazva: ha van közös elemük, akkor minden elemük közös:

Bizonyítása az utóbbi megfogalmazást követve (a bizonyítás szimmetrikusan az ellenkező oldali mellékosztályokra is működik):
- Ha a két mellékosztálynak nincs közös eleme, akkor a két halmaz diszjunkt, tehát az állítás igaz.
- Ha van közös elemük, akkor az egyik ilyen közös elemet jelölje x. A mellékosztály definíciója szerint x tehát a következőképp írható:
, mert x benne van az f szerinti mellékosztályban
, mert x benne van a g szerinti mellékosztályban
, mindkét oldalt balról összeműveletezzük a inverzével.

- Legyen y egy tetszőleges
-beli elem. Ekkor a definíció szerint y a következőképp írható:

- ami az (1) egyenlet alapján:

- mivel a
struktúra csoport, a
művelet asszociatív:


- d biztosan eleme
-nak, hiszen
elemei
-nak, a
struktúra pedig csoport, tehát létezik inverz a halmazon belül, valamint a művelet zárt a halmazra. Így a (2) egyenlet:

- Ez a mellékosztály definíciója szerint azt jelenti, hogy

- Ezzel be lett bizonyítva, hogy ha van közös elem, akkor bármely elem, ami benne van az f szerinti mellékosztályban, az a g szerintiben is benne van. A szimmetria miatt fordítva is igaz: bármely elem, ami benne van a g szerinti mellékosztályban, az az f szerintiben is benne van. Ez azt jelenti, hogy ha a két halmaz nem diszjunkt, akkor egymásnak kölcsönösen részhalmazai, tehát egyenlők. Ezt kellett bizonyítani.
Azonos számosság
Közös részcsoporthoz tartozó mellékosztályok számossága megegyezik a részcsoport rendjével:

Bizonyítása:
- Legyen
tetszőleges és
egyértelmű hozzárendelés (függvény).
- Legyen
.
- Tegyük fel, hogy

- Vagyis
, mivel csoportról van szó, létezik inverz.

- Tehát a függvényértékek csak akkor egyenlők, ha a változók is, valamint a képhalmaz egyben értékkészlet is a mellékosztály definíciója alapján. Ebből következik, hogy φ kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés, azaz bijekció.
- Mivel
és
között létesíthető kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés (a φ), a két halmaz számossága a számosság definíciója szerint egyenlő:

- A bizonyítás ugyanígy működik az ellenkező oldali mellékosztályokra is, tehát az állítás bizonyítása kész.
Lagrange tétele
A mellékosztályok fenti tulajdonságainak felhasználásával Lagrange tétele egyszerűen bizonyítható:
Tétel: Véges csoport minden részcsoportjának rendje osztja a csoport rendjét, azaz:

Bizonyítás:
különböző mellékosztályai diszjunktak és azonos számú,
darab elemet tartalmaznak.
- Minden
-beli
elem benne van az egyik mellékosztályban:
- például a
-ben, hiszen
, ahol
a
csoport egységeleme (ami megegyezik
egységelemével).
- A teljes
halmaz elemszáma egyenlő a különböző (tehát diszjunkt) mellékosztályok elemszámának összegével, hiszen átfedés nincs köztük de kitöltik a teljes halmazt. Ezeknek a mellékosztályoknak a számát
jelöli (ennek neve a
részcsoport indexe a
csoportra), így:

- Vagyis

Jegyzetek
- ↑ A szorzat szó itt egyszerűen a csoportban értelmezett műveletet jelenti, ami bármi lehet, ha teljesíti a csoportaxiómákat, például összeadás is.
- ↑ A jobb átláthatóság kedvéért egyszerűen
jelöli magát a csoportot és a halmazt is. Halmazelméleti jelölések használatakor (például
,
) a
betű a csoport elemeinek halmazára vonatkozik, csoportelméleti jelöléseknél pedig magát a csoportot jelöli.