Napjainkban a Megapixel olyan nagy jelentőségű téma, amely számos ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A Megapixel iránti érdeklődés megnőtt, mivel hatása a mindennapi élet számos aspektusára kiterjed. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Megapixel különböző aspektusait, az eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Továbbá megvizsgáljuk a Megapixel következményeit és következményeit a különböző területeken, valamint a jelenséggel kapcsolatos jövőbeli perspektívákat. Kétségtelen, hogy a Megapixel olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elemzésünket, ezért érdemes elmélyülni annak összetettségében, hogy megértsük valódi hatókörét.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A megapixel a digitális fényképezőgépek, webkamerák és még néhány képdigitalizáló eszköz felbontóképességének jellemzésére szolgáló mutatószám. Azt mutatja meg, hogy az adott eszközben hány darab fényérzékelő elem található, vagyis milyen maximális felbontásban tud digitális képet alkotni.
A ma használatban lévő készülékek többsége több millió képpontra (pixelre) bontja a digitalizálandó képet, ezért vált közkeletűvé a „mega” prefixummal ellátott egység, mintha mértékegység lenne: 1 megapixel = 1 000 000, azaz egymillió képpont.
A megapixelben megadott felbontóképesség vagy képpontszám meghatározható a digitalizáló mátrixban lévő függőleges oszlopok és vízszintes sorok számának összeszorzásával.
Például, ha egy digitális fényképezőgépben a képérzékelő CCD chipen 1536 sorban soronként 2048 darab fényérzékelő pont van integrálva, akkor az 3,1 megapixelt jelent (1536 × 2048 = 3 145 728).
A gyártók – marketingszempontoknak engedve – egy eszközről többféle értéket is közzétehetnek. A felhasználhatóságot a valós pixelszám (vagy effektív pixelszám) jelenti.