Me Too-mozgalom

Napjainkban a Me Too-mozgalom különböző területeken érdekes és vitatéma lett. Relevanciája a politikától, gazdaságtól, társadalomtól, környezettől, technológiától, tudománytól és kultúrától terjed ki. A Me Too-mozgalom világszerte jelentős hatással van az emberek mindennapi életére és döntéshozatalára. Ebben a cikkben a Me Too-mozgalom-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak különböző összefüggésekben való hatását, valamint időbeli alakulását fogjuk megvizsgálni. Ezenkívül megvitatjuk a Me Too-mozgalom szerepét ma, és azt, hogy várhatóan milyen hatással lesz a jövőre.

Me Too (vagy #metoo, magyarul: én is, és hasonló más nyelvű helyi alternatívák) 2017 októberében az Amerikai Egyesült Államokban megindult kampány és egyúttal a belőle kifejlődött aktivizmussal a feminizmus negyedik hullámának egyik fontos, emberi jogi tudatosságot növelő motorja. A mozgalom azokat az embereket, főként nőket képviseli, akik az őket ért korábbi szexuális zaklatásokat és erőszakosságokat elkezdték a nagy nyilvánosság elé tárni, világszerte ráirányítva ezzel a figyelmet a problémára és társadalmi vitákat elindítva ezzel.[1]

Kiváltója a New York Times október 5-én napvilágot látott cikke volt, melyben először szólaltak meg a nyilvánosság előtt azok a színésznők és alkalmazottak, akik a Miramax produkciós cég tulajdonosának, Harvey Weinsteinnek az áldozatai voltak. A MeToo-kampánynak nagy lökést adott többek között Bill Cosbynak, a Fox televízió nőket erőszakoló műsorvezetőjének a lelepleződése, majd Weinsteinnek a bíróság elé állítása volt, akit addigra 91 nő vádolt szexuális zaklatással és erőszakcselekményekkel. Weinstein évtizedeken át büntetlenül molesztált szinte minden fiatal nőt, aki a környezetébe került. Munkamegbeszélés ürügyén magához rendelte őket Los Angeles-i szállodai szobájába, ahol meztelenül, fürdőköpenyben várta, és arról győzködte őket, hogy karrierjük érdekében menjenek vele a hálószobájába. Azokat, akik nem engedelmeskedtek vagy panaszt tettek ellene, hatalmas összegekkel lefizette, így áldozatainak egy része félelemből, másik része a vele aláíratott titoktartási nyilatkozat miatt nem mert ellene vallani. A hallgatást végül Ashley Judd színésznő és politikai aktivista, a Frida, a Támadás a Fehér Ház ellen és más filmek sztárja törte meg a New York Times cikkének megjelenése előtt.

2017. december 6-án a #metoo mozgalmat választotta az amerikai TIME magazin az év emberének.[2]

Magyarországon Marton László főrendező szexuális zaklatási ügye vált először közismertté a médián keresztül.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ Horváth Bence: A nőknek bejött a #metoo-kampány, a férfiaknak kevésbé. 444.hu, 2017. november 30. (Hozzáférés: 2017. december 11.)
  2. ↑ A #MeToo mozgalom kezdeményezői lettek az év emberei. Fejér Megyei Hírlap, 2017. december 6. . (Hozzáférés: 2017. december 11.)
  3. ↑ Eddig 8 nő vádolja Martont – a premierjét is elkaszálták. Fejér Megyei Hírlap, 2017. október 24. . (Hozzáférés: 2017. december 11.)

Források

További információk

Lásd még

Ez a szexualitással foglalkozó lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!