Margaret Atwood

Margaret Atwood
Margaret Atwood 2006-ban
Margaret Atwood 2006-ban
Élete
Született1939. november 18. (84 éves)
Ottawa, Kanada
Nemzetiségkanadai
HázastársaGraeme Gibson
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj (1981)
  • Companion of the Order of Canada (1981. június 22.)
  • Order of Ontario (1990)
  • Molson Prize (1981, Marcel Trudel, John Weinzweig)
  • Humanist of the Year (1987)
  • Princess of Asturias Literary Prize (2008)
  • Harvard Centennial Medal (1990)
  • Governor General's Award for English-language poetry or drama (The Circle Game, 1966)
  • Governor General's Award for English-language fiction (A szolgálólány meséje, 1985)
  • Arthur C. Clarke-díj (A szolgálólány meséje, 1987)
  • Helmerich Award (1999)
  • Hammett Prize (The Blind Assassin, 2001)
  • Man Booker-díj (The Blind Assassin, 2000)
  • Golden Wreath (2016)
  • Nelly Sachs-díj (2009)
  • Canada’s Walk of Fame (2001)
  • Dan David Prize (2010)
  • Los Angeles Times Book Prize (2012, Innovator’s Award Winner)
  • A német könyvszakma békedíja (2017)
  • Franz Kafka-díj (2017)
  • Fellow of the Royal Society of Canada
  • Fellow of the Royal Society of Literature
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (1988)
  • Scotiabank Giller Prize (Alias Grace, 1996)
  • az Ottawai Egyetem díszdoktora
  • Lorne Pierce Medal (2018)
  • Los Angeles Times Book Prize (A szolgálólány meséje, 1986)
  • Trillium Book Award (Wilderness Tips, 1991)
  • Trillium Book Award (The Robber Bride, Jane Urquhart, 1993)
  • Trillium Book Award (Morning in the Burned House, 1995)
  • Toronto Book Awards (Lady Oracle, 1977)
  • St. Louis Literary Award (2017)
  • Tähtivaeltaja-díj (MaddAddam, 2016)
  • PEN Pinter Prize (2016)
  • Aurora Award for Best Graphic Novel (Angel Catbird, 2017)
  • Mondello Prize (1997)
  • Scotiabank Giller Prize (The Year of the Flood, 2009)
  • Harvard egyetem díszdoktora (2004)
  • Man Booker-díj (Testamentumok, Bernardine Evaristo, 2019)
  • Raymond Chandler Award (2017)
  • honorary doctorate of Concordia University
  • Companion of Honour (2019)
  • a Montréali Egyetem díszdoktora
  • Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland (2021)
  • Arthur Ellis-díj
  • Carl Sandburg Literary Award (2018)
  • Ivan Sandrof Lifetime Achievement Award
  • VH1 Trailblazer Honors (2019)
Hatottak ráWilliam Shakespeare, Jonathan Swift, Jane Austen, Charles Dickens, George Eliot, Virginia Woolf, John Buchan, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, Aldous Huxley, George Orwell, Alice Munro
HatásaKazuo Ishiguro, Orhan Pamuk, Graeme Gibson
Margaret Atwood aláírása
Margaret Atwood aláírása
Margaret Atwood weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Margaret Atwood témájú médiaállományokat.

Margaret Eleanor Atwood (Ottawa, 1939. november 18. –) kanadai író, költő, irodalomkritikus és feminista aktivista. Többek között a Man Booker-díj és az Arthur C. Clarke‑díj díjazottja. Kétszer részesült irodalmi téren állami kitüntetésben (Governor General's Award). Atwood az utóbbi idők egyik legelismertebb és legtermékenyebb regényírója, de mint költő is figyelemreméltó az irodalmi munkássága. Sok versét mítoszok és tündérmesék inspirálják, melyek iránt nagy érdeklődést mutatott gyerekkora óta. Novellái számos folyóiratban megjelentek.

Élete

Margaret az Ontario állambeli Ottawában született Carl Edmund Atwood zoológus és Margaret Dorothy Killiam étkezési tanácsadó három gyereke közül másodikként. Mivel apja erdei rovarokat tanulmányozott, Atwood kiskorának nagy részét az észak-quebec-i erdőkben töltötte. Gyermekkora fennmaradó része Ottawa, Sault Ste. Marie és Toronto között zajlott le. Tizenegy éves koráig nem járt rendszeresen iskolába. Rendszeresen olvasott, szerette a szépirodalmi műveket, a Grimm testvérek meséit, a kanadai állatvilágról szóló történeteket, és a képregényeket. Iskolai tanulmányait a Leaside High School-ban végezte a torontó-i Leaside-ban; itt érettségizett 1957-ben.

Hatéves korában kezdett el írni és alig volt tizenhat éves, amikor úgy döntött, hogy író lesz. 1957-ben megkezdte tanulmányait a Victoria Egyetemen – a Torontói Egyetem része – Jay Macpherson és Northrop Frye professzorok kezei alatt. 1961-ben diplomát szerzett irodalomból, filozófiából és a francia nyelvből (Bachelor of Arts).

1961 őszén, miután kitüntették az E. J. Pratt-éremmel a magánköltségen kiadott Double Persephone című verseskötetéért, a Woodrow Wilson-ösztöndíjjal megkezdte tanulmányait a Harvard Egyetemen. Itt 1962-ben középfokú diplomát szerzett (Master's Degree), és még két évig ugyanitt folytatta tanulmányait. Doktorátusát soha nem kapta meg, mert „Az angol metafizikus romantika” című disszertációját nem fejezte be. 1965 és 1972 között különböző egyetemeken tanított: University of British Columbia (1965), Sir George Williams University in Montreal (1967-68), University of Alberta (1969-79), University in Toronto (1971-72).

1968-ban Atwood férjhez ment egy Jim Polk nevű férfihoz, majd 1973-ban elváltak. Nem sokkal ezután megismerkedett a regényíró Graeme Gibsonnal, akivel összeköltözött. Az észak-torontói Alliston nevű városban telepedtek le Ontario államban. Lányuk, Eleanor Jess Atwood Gibson 1976-ban született (előző házasságából Graeme Gibson-nak két fia van, Matt és Grae). Atwood manapság Toronto és Pelee Island (Ontario) között osztja meg idejét.

Párjával mindketten tagjai a Kanadai Zöld Pártnak, és támogatói Elizabeth May-nek, a párt vezetőjének. Atwoodnak erős és határozott véleménye van a környezetvédelemről. Javaslatai közé tartozik a benzinnel működő fűnyírók betiltása. Otthonában energia-korlátozó eszközöket vezetett be, például léghűtés helyett házát kinyitható ponyvatetőkkel és tetőablakokkal szereltette fel. Élettársával egy hibrid-típusú autóval közlekednek.

Munkássága

Irodalmi munkássága sokrétű; a tudományos fantasztikus irodalmi zsánertől kezdve a dél-ontarió-i rémregényeken át mindennel kísérletezett már. Sokan feminista írónak tartják, mivel legtöbb művében felbukkan a nemek közötti különbségek kérdése. Írásai szerteágazóak. Témái közé tartozik Kanada nemzeti identitása, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolata; foglalkoztatják az emberi jogok, környezetvédelmi problémák kérdései, a nőiesség társadalmi felfogása. Az utóbbival kapcsolatban a női test művészeti megjelenítéséről, a nők társadalmi és gazdasági kihasználtságáról, és a nők és férfiak közti kapcsolatokról is ír. Leghíresebb regénye, A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale, 1985) egy jövőbeli, a nőket elnyomó társadalomról fest hátborzongató képet. Guvat és Gazella című regényében és legújabb esszéiben különös érdeklődést (és aggodalmat) mutat a nem megfelelően szabályozott biotechnológia iránt.

Művei

Regényei

Verseskötetek

Novellagyűjtemények

Antológiai szerkesztések

Novellák

Gyermekkönyvek

Egyéb írások

Magyarul megjelent művei

Fordítás

Források

Szakirodalom

További információk