Marcus Annaeus Lucanus

Ebben a cikkben a Marcus Annaeus Lucanus témáját átfogó és részletes szemszögből vizsgáljuk meg. Különböző oldalait elemezzük, történelmi eredetétől a mai relevanciáig mindenre kitérve. Emellett megvizsgáljuk a Marcus Annaeus Lucanus körül létező különféle véleményeket és megközelítéseket, valamint annak a társadalom különböző területeire gyakorolt ​​hatását. A cikkben végig elmélyülünk a jelentésében, következményeiben és az emberek életében betöltött szerepében. A teljes és gazdagító jövőkép felkínálása érdekében mély és átgondolt elemzésbe merülünk, amelyet megbízható források és a terület szakértői támogatnak.

Marcus Annaeus Lucanus
Élete
Született39. november 3.
Corduba
Elhunyt65. április 30.
Róma
Nemzetiségrómai
SzüleiAcilia
Marcus Annaeus Mela
HázastársaArgentaria Polla
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)eposz
Fontosabb műveiPharsalia
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcus Annaeus Lucanus témájú médiaállományokat.
Nem tévesztendő össze a következővel: Ocellus Lucanus.

Marcus Annaeus Lucanus (Corduba, 39. november 3. – Róma, 65. április 30.) hispaniai származású, lovagrendű költő, Lucius Annaeus Seneca unokaöccse. Seneca révén Nero császár bizalmasai közé került, 22 éves korában quaestor, később augur lett.

Nagy tehetségű és nagyravágyó ifjú volt. A 60-as Neronián lépett fel először nyilvánosan költeményének felolvasásával. 62-ben vagy 63-ban adta a végül befejezetlenül maradó eposzának első három könyvét. Nero állítólag megirigyelte irodalmi sikereit és eltiltotta őt költeményeinek felolvasásától, ennek következtében a Piso-féle összeesküvésbe is belekeveredett, ezért 65-ben kivégezték vagy öngyilkosságra kényszerítették. Valójában a viszonyuk lassanként változott meg, mivel Lucanus nézetei egyre erősebb köztársasági színezetet kaptak. Eposzában Caesart zsarnoknak ábrázolja, filozófiája a sztoicizmus felé közeledett.

Stílusa patetikus, és Quintilianus jellemzése szerint inkább szónoki, mint költői. Főműve tartalmában ugyan a történelemről szól, de erős aktuálpolitikai színezettel, így egyáltalán nem biztos, hogy Nero a költői sikerét irigyelte meg, sokkal inkább a költő köztársasági mondanivalójával, a Iulius–Claudius-dinasztia érdekeit messzemenően nem fedő értékrendjével nem szimpatizált. Ezért Lucanusnak az összeesküvésben való részvételét sem lehet a sértett költővel magyarázni.

Magyarul

  • Lukanus első könyve; ford. Bessenyei György; Landerer, Pozsony, 1776
  • Marcus Annaeus Lucanus Pharsaliája, vagy is Polgári háborúja; ford., bev. Sztrokay Antal; Trattner-Károlyi, Pest, 1833
  • Marcus Annaeus Lucanus Pharsáliája, vagyis A polgárháború; ford. Laky Demeter; Ráth, Pest, 1867
  • Marcus Annaeus Lucanus Pharsaliája; ford. Baksai Sándor; Ráth, Pest, 1869
  • Lukán: Fárzália, vagy Polgárharc ősköltemény; ford., előszó, életrajz, jegyz., szótár Márki József; Rudnyánszky Ny., Bp., 1885

Források

További információk