A Makarjev cikke részletesen és informatívan foglalkozik a... Ez a téma napjainkban nagy jelentőséggel bír, és hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető. A cikk során a szakterület szakértőinek különböző nézőpontjait és véleményét elemezzük azzal a céllal, hogy az olvasó átfogó és naprakész jövőképet nyújtson a témában. Hasonlóképpen esettanulmányokat és konkrét példákat is megvizsgálunk, amelyek bemutatják a Makarjev jelentőségét és hatókörét a mai társadalomban. Ennek a cikknek az a célja, hogy egy mély és teljes látásmódot kínáljon a Makarjev-ről, azzal a céllal, hogy tájékozódjon és reflexiókat generáljon az olvasóban.
Makarjev (Макарьев) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Föderációs alany | Kosztromai terület | ||
Járás | Makarjevi | ||
Irányítószám | 157460–157461 | ||
Körzethívószám | 49445 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5463 fő (2024)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Makarjev weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Makarjev témájú médiaállományokat. |
Makarjev (oroszul: Макарьев) város Oroszország Kosztromai területén, a Makarjevi járás székhelye.
Lakossága: 7274 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
A Kosztromai terület déli részén, Kosztromától 186 km-re keletre, az Unzsa alsó folyása mentén fekszik. A legközelebbi vasútállomás a 74 km-re északra lévő Manturovo, a Buj–Kirov fővonalon. Folyami kikötő az Unzsa jobb partján.
1439-ben egy Makarij nevű szerzetes kis kolostort alapított, később körülötte jött létre a település. A 17. században az első Romanov cár nagy területeket és több falut adományozott a kolostornak. Ezek alapján 1779-ben Makarjevo néven várossá nyilvánították (pontosabban Makarjevo-na-Unzse néven, így különböztették meg a Volga-menti Makarjevótól). 1797-ben a város a Kosztromai kormányzóságban ujezd székhelye lett. Több alkalommal volt tűzvész áldozata, 1802-ben szinte teljesen leégett. Újjáépítésekor az egységes városrendezési terv előírása szerint Kosztromához hasonló, „csillagos” utcaszerkezetet alakítottak ki. A 19. században híressé váltak májusi erdészeti vásárai. Makarjev abban az időben jelentős folyami kikötő is volt, első hajózási társasága 1861-ben kezdte meg tevékenységét.
A szovjet korszakban a faipar (fakitermelés, fafeldolgozás) egyik központjává alakították, rostlenre alapozott textilipara is jelentős volt. Az erdészet és a faipar napjainkban is vezető ágazata a gazdaságnak.
A város nevezetessége és fő látnivalója a Makarjevo-Unzsai-kolostor 17–19. századi épületegyüttese.