Ez a cikk a Mahiljovi terület problémájával foglalkozik, amely az utóbbi időben nagy jelentőségűvé vált. Megvizsgálják eredetétől a társadalomra gyakorolt jelenlegi hatásáig, fejlődését és hatását a különböző területeken. A Mahiljovi terület felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat és elmélkedéseket generált fontosságáról és hatásáról. Átfogó elemzésen keresztül különböző perspektívákat tárnak fel, és átfogó képet adnak a Mahiljovi terület-ről, azzal a céllal, hogy mélyebben megértsék ezt a témát.
Mahiljovi terület (Магілёўская вобласць) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Székhely | Mahiljov | ||
ISO 3166-2 kód | BY-MA | ||
Elnök | Petr Mihajlovics Rudnik | ||
Járások | 21 | ||
Járási jogú városok | 2 | ||
Székhely | Mahiljov | ||
Alapítás éve | 1938. január 15. | ||
Polgármester |
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 971 365 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 191 m | ||
Terület | 29 079,01 km² | ||
Időzóna | EET (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Mahiljovi terület weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mahiljovi terület témájú médiaállományokat. | |||
A Mahiljovi terület avagy Mogiljovi terület (belarusz nyelven Магілёўская вобласць, oroszul Могилёвская область ) Fehéroroszország egyik közigazgatási egysége. Az ország keleti részén terül el, székhelye Mahiljov. Délről a Homeli, nyugatról a Minszki, északról a Vicebszki terület határolja; keletről pedig Oroszország Szmolenszki és Brjanszki területével határos.
A Mahiljovi területet 1938. január 15-én hozták létre. 1954 januárjában a megszűnő Babrujszki terület 4 járását (Babrujszki, Kiravszki, Klicsavi, Aszipovicsi) hozzácsatolták. Mai területe 1960-ban alakult ki, amikor a Hluszki járást átcsatolták a Minszki területtől.
A Mogiljovi terület 21 járásra és 2 járási jogú városra (Mahiljov, Babrujszk) oszlik. 15 városa, 9 városi jellegű települése és 194 községi tanácsa van (ez utóbbiak 3083 falusi települést igazgatnak).
|
|
Zárójelben a 2006-os becsült népesség[2]
(Zárójelben a hivatalos orosz nyelvű elnevezés szerepel.)
A népesség 86,3%-a belarusz, 10,9%-a orosz, 1,7%-a ukrán nemzetiségű.[3]
Lakosságának 71%-a él városokban, 29%-a falvakban.