Ez a cikk a Magyarország borrégióinak listája témával foglalkozik, amely számos területen nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Magyarország borrégióinak listája egy releváns téma, amely a szakemberek, akadémikusok, szakemberek és a nagyközönség figyelmét felkeltette, fontossága és relevanciája miatt. Ebben a cikkben a Magyarország borrégióinak listája különböző szempontjait elemezzük, például eredetét, hatását, következményeit és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit. Hasonlóképpen megvitatják a terület szakértőinek véleményét, valamint a Magyarország borrégióinak listája-hez kapcsolódó releváns tapasztalatokat és eseteket. Végül olyan elmélkedéseket és következtetéseket javasolunk, amelyek elmélkedésre és vitára hívnak fel erről a jelentős témáról.
Magyarország borrégióinak listája a hozzájuk tartozó borvidékekkel.[1]
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény záró rendelkezései az agrárpolitikáért felelős minisztert hatalmazzák fel, hogy rendeletben megállapítsa a borvidékek és a hozzájuk tartozó települések listáját, valamint a borvidéki régiókat.[2] A borvidékek hatályos listáját a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.[3]
Több évnyi folyamatos csökkenés után enyhén emelkedett az összes szőlőterület, amely 2008-ban 83 ezer hektárt tett ki. A hektáronkénti 7,5 tonnás termésátlag a 2007. évinél 6 százalékkal magasabb, 570 ezer tonnás össztermést eredményezett.
Ennek megfelelően a bortermelés is emelkedett, a jó szőlőtermés 3,8 millió hektoliter bor előállítását tette lehetővé.[14]