Napjainkban a Magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) példátlan jelentőségre tett szert különböző területeken, legyen szó a munka világáról, a mindennapi életről vagy a tudományos életről. Hatása társadalmunk gyakorlatilag minden területén érezhetővé vált, és jelentős hatást gyakorol a digitális környezetben való kapcsolatunkra, munkánkra és működésünkre. Ezért létfontosságú, hogy megértsük és mélyrehatóan és kritikusan elemezzük a Magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) szerepét a mindennapi életünkben, valamint a jelenléte által támasztott kihívásokat és lehetőségeket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, és azt, hogy jelenléte milyen hatással van a mai társadalomra.
A magyar női labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1984 óta rendezik meg. Hagyományos neve: NB I (nemzeti bajnokság). Alapítása óta a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szervezi.
Története
Az első nem hivatalos, társadalmi keretek között létrehozott női labdarúgó-bajnokságot a FŐSPED Szállítók támogatásával indították el. A nyitómérkőzést 1971. április 17-én játszották a budatétényi Mechanika-pályán a FŐSPED és a Mekalor együttesei. A találkozó és a magyar női foci első találatát Vígh Mária szerezte a mérkőzés 12. percében.[1]
1972-től a kiírásokat a BLSZ szervezte és a javarészt budapesti csapatokkal teletűzdelt bajnokságok, igaz alacsony létszám mellett, de komoly változásokon mentek keresztül. A Magyar Labdarúgó-szövetség 1983 nyarán vette át a női foci irányítását és szervezte meg az első hivatalos megmérettetést.
Eddigi bajnoki dobogósok
Az alábbi táblázatban olvashatók az élvonalbeli magyar női labdarúgó-bajnokságok dobogós csapatai, gólkirályai. A csapatokat az adott időszakban használt nevükkel jelöltük. A félkövéren írt csapatok az adott évben megnyerték a bajnokságot és a nemzeti kupát is, dőlten a kupagyőzteseket írtuk.