Ebben a cikkben a Magyar Orvosi Kamara témáját fogjuk alaposan megvizsgálni. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a Magyar Orvosi Kamara felkeltette a tudósok, szakértők és rajongók figyelmét. Az évek során a Magyar Orvosi Kamara kulcsszerepet játszott különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Magyar Orvosi Kamara különböző aspektusait és időbeli alakulását. Kutatásokkal és vitákkal reméljük, hogy megvilágítjuk ezt a ma oly aktuális témát.
Magyar Orvosi Kamara | |
Alapítva | 1936. október 23. |
Vezető | Álmos Péter |
A Magyar Orvosi Kamara weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Orvosi Kamara témájú médiaállományokat. |
A Magyar Orvosi Kamara (rövidítve:MOK) a magyar orvosok köztestülete, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. Tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységekhez kapcsolódó közfeladatot lát el. Saját definíciója szerint a MOK minden Magyarországon működő orvos független, demokratikus, céhszerű testülete, amely tagjainak szakmai, erkölcsi és anyagi érdekvédelmet hivatott biztosítani.[1] A tagság 2023-ig kötelező volt, azonban a kormánnyal való konfliktus hatására megszűnt a kötelező kamarai tagság.[2]
A kamarát országos elnökség vezeti, minden vármegyében rendelkezik területi csoportokkal.[3]
Időszak | Név | Forrás |
---|---|---|
2003–2019 | Éger István | [4] |
2019–2023 | Kincses Gyula | [4] |
2023– | Álmos Péter | [5] |
A MOK tevékenységével őrzi a hivatás tisztaságát, védi és építi az orvoskar tekintélyét és ezzel szolgálja a nemzet egészségének ügyét.
A MOK országos szervezete megyei és helyi kamarái révén részt vesz más szervezetekkel együttműködve minden olyan döntés előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében és korszerűsítésében, amely érinti az orvosi tevékenység minőségét, bármely elemét, vagy környezetét, így az egészségügyi ellátás feltételrendszerét, a szakmai standardokat és protokollokat.
A MOK kidolgozza és folyamatosan felülvizsgálja saját etikai kódexét, meghatározza és elbírálja az orvosi tevékenységre való alkalmasság feltételeit.
A MOK ápolja a tagjai közötti szolidaritást, és ennek szellemében vállalja az egyes orvosok, illetve különböző csoportjai, rétegei érdekeinek egyeztetését.
A MOK támogatja rászoruló tagjait, valamint szolgáltatásaival segíti őket a hivatás gyakorlásával összefüggő problémák megoldásában.
A MOK testületileg védi az orvosi kar és tagjai szakmai, erkölcsi, gazdasági, jogi és szociális érdekeit.
A MOK a magas szintű orvosi ellátás érdekében részt vesz a tagok továbbképzési, szakképzési követelményeinek kidolgozásában, részt vállal ezek megvalósításában.[1]