Ebben a cikkben a Magyar Irodalmi Díj témával foglalkozunk, amely téma az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Magyar Irodalmi Díj egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző körökben, ezért fontos részletesen feltárni az üggyel kapcsolatos különböző nézőpontokat. A Magyar Irodalmi Díj eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig olyan téma, amely megérdemli a gondos és tárgyilagos vizsgálatot. Ebben a cikkben a Magyar Irodalmi Díj különböző aspektusait fogjuk feltárni, és elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatásait. Kétségtelen, hogy ez egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és nagy érdeklődést vált ki a közösségben, ezért is fontos, hogy teljes és kimerítően foglalkozzunk vele.
A Magyarország Európában Alapítvány által működtetett Magyar Irodalmi Díjat 2001 és 2005 között minden év januárjában adták át a megelőző év legjobb irodalmi alkotásának minősített munka szerzőjének.
A Göncz Árpád és Kosáry Domokos által kezdeményezett díjat a Göncz Árpád elnökletével létrejött alapítvány biztosította, mely eredetileg is öt évre vállalta a kötelezettséget a díj kifizetésére. Az időszak letelte utána a díj megszűnt.
A kuratórium tagja Kosáry Domokos, Pomogáts Béla irodalomtörténész. A díj fennállása során a díjat odaítélő szakzsűri tagjai voltak még: Angyalosi Gergely, Bojtár Endre esztéta, Ilia Mihály, Kántor Lajos, Poszler György, Réz Pál.
Többen arra számítottak, hogy 2006-ban Spiró György és Nádas Péter közül kerülhet ki a januári díjazott.[7]
Ez tulajdonképpen megvalósult, mivel az alapítvány mögött álló cégek[8] közül az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban megalapította az AEGON művészeti díjat.