Ma a Magnus Manske-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagy aktualitást kapott. A Magnus Manske olyan téma, amely ellentmondó véleményeket generál, és amely különböző területeken vita tárgyát képezi. Jelentősége abban rejlik, hogy milyen hatással van a mai társadalomra, és hogyan befolyásolja az emberek mindennapi életét. Ebben a cikkben a Magnus Manske-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük következményeit és mai relevanciáját. Kétségtelen, hogy a Magnus Manske olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és érdemes alaposan megérteni.
Magnus Manske | |
Született | Heinrich Magnus Manske 1974. május 24. (50 éves)[1][2] Köln[2][3] |
Állampolgársága | német[2][3] |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Wikipedia:WikiOwl |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magnus Manske témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magnus Manske (Született Heinrich Magnus Manske, Köln, 1974. május 24. –) német szoftverfejlesztő, biokémikus, bioinformatikus. A Kölni Egyetemen szerzett PhD fokozatot biokémiából. A Wellcome Trust Sanger Institute vezető kutatója Cambridge-ben, az Egyesült Királyságban[4][5][6][7][8] és a Wikipédiát működtető MediaWiki szoftver egyik első verziójának szoftverfejlesztője.[9]
Manske a németországi Kölnben született. Biokémiát tanult a Kölni Egyetemen, és 2006-ban doktorált; disszertációja egy nyílt forráskódú molekuláris biológiai eszköz, a GENtle volt.[10][11]
Hallgatóként Manske az egyik első munkatársa volt a Nupédia internetes enciklopédiának, a Wikipédia elődjének, később pedig a MediaWiki szoftver egyik első verzióját írta, amelyen a Wikipédia fut. 2007 áprilisa óta Manske Cambridge-ben dolgozik a Wellcome Trust Sanger Institute-nál,[12] Manske 2007 áprilisa óta dolgozik Cambridge-ben, a Wellcome Trust Sanger Intézetben,[13][14][15][16][17] de továbbra is aktívan részt vesz a Wikipédia[18] és testvérprojektjei, a Wikidata és a Wikimedia Commons[19] eszközeinek fejlesztésében.
2012-ben Manske társszerzője volt egy, a Nature-ben megjelent cikknek, amely új módszereket mutatott be a maláriaparaziták fejlődésének területeinek azonosítására, és leírta a malária gyógyszerekkel szembeni rezisztencia feltérképezésének technikáit. A kutatók kifejlesztettek egy olyan technikát, amellyel a maláriaparazita DNS-ét közvetlenül a vérből nyerik ki, ami minimálisra csökkenti a szekvenálás hibáit.[13][20]