A mai cikkben a MQ–4C Triton-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A MQ–4C Triton felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vitákat és vitákat generálva különböző területeken. Az iparra gyakorolt hatásától a társadalomra gyakorolt hatásáig a MQ–4C Triton érdekes pont azok számára, akik szeretnék jobban megérteni a minket körülvevő világot. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a MQ–4C Triton számos aspektusát, elemezve annak időbeli alakulását és hatását a különböző kontextusokban. Készülj fel egy izgalmas felfedező és elmélkedési utazásra a MQ–4C Triton-ről.
MQ–4C Triton | |
![]() | |
Funkció | Northrop Grumman RQ-4B Global Hawk |
Gyártó | Northrop Grumman |
Hatótávolság | 15 186,4 km |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz MQ–4C Triton témájú médiaállományokat. |
Az MQ–4C Triton nagy magasságú és nagy hatótávolságú, pilóta nélküli felderítő és légi járőröző amerikai repülőgép, melyet a Northrop Grumman repülőgépgyár fejlesztett ki az RQ–4 Global Hawk alapjain a Broad Aera Maritime Surveillance program keretében a haditengerészet igényeinek megfelelően. Korábban RQ–4N jelzéssel volt ismert. Fő feladatköre nagy óceáni térségek és partvidéki területek légi felügyelete és valós idejű felderítési adatok biztosítása. E feladatkörében a Boeing P–8 Poseidon tengeri felderítő repülőgépek tevékenységét támogatja és egészíti ki.
Prototípusa 2013-ban repült először. 2015-ben rendszeresítették az Egyesült Államok Haditengerészeténél (US Navy). A kezdeti harckészültségi szintet 2018-ban érte el.[1] Összesen 67 repülőgép hadrendbe állítását tervezik. Ezzel a teljes bevetési kapacitását 2023-ban éri el a rendszer.[2]
2018-ban Ausztrália is bejelentette, hogy tervezik az MQ–4C Triton rendszer beszerzését.