Ebben a cikkben a Méteregyezmény kérdését többdimenziós perspektívából vizsgáljuk, elemezzük következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. A Méteregyezmény egy olyan téma, amely a jelenlegi kontextusban való relevanciája miatt felkeltette az akadémikusok, aktivisták, kormányzati intézmények és általában a társadalom figyelmét. Egy mélyreható elemzéssel arra törekszünk, hogy átfogó jövőképet adjunk a Méteregyezmény-ről, kitérve annak legrelevánsabb aspektusaira, más jelenségekkel való kapcsolatára és a különböző területekre gyakorolt lehetséges hatásaira. A Méteregyezmény körüli vita gazdagítása érdekében ez a cikk egy holisztikus jövőképet kíván kínálni, amely gondolkodásra és építő párbeszédre hív.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A méteregyezmény (franciául Convention du Mètre, angolul Treaty of the Meter) 1875. május 20-án Párizsban aláírt nemzetközi egyezmény, melynek célja egy nemzetközi méréstudományi intézet felállítása a méterrendszer kialakításának koordinációjára. A tizenhét ország által aláírt egyezményt 1921-ben jelentősen felülvizsgálták. A rendszert 1960 óta SI-mértékegységrendszernek (Système international d'unités, nemzetközi mértékegységrendszer) nevezik.
A méteregyezménnyel létrehozott három intézmény:
A méteregyezményt eredetileg 17 ország írta alá. Ez a szám az 1900-as évig 21-re emelkedett, 1950-ig 32-re, 1975-ig 44-re, 1997-ig 48-ra, 2001-ig 49-re. 2008 végéig[1] 52 tag, és további társult tag listája (a belépés időpontja zárójelben).
Teljes jogú tagok:
Társult tagok: