Mérionész
Napjainkban a Mérionész olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Mérionész sok ember érdeklődési körébe került szerte a világon. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Mérionész olyan témává vált, amely továbbra is vitákat és elemzéseket generál. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Mérionész különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását, valamint a lehetséges jövőbeli következményeket.
| Mérionész | |
 | |
| Menelaosz és Mérionész szekérre emelik Patroklosz holttestét (etruszk urna a Kr. e. II. századból) | |
| Szülei | Melphisz Molosz |
| Tisztsége | Kréta királya |
Mérionész (Μηριόνης) görög mitikus alak.
Spártai nemes volt, Molosz és Melphisz fia. Helené egyik kérője volt, emiatt később Mérionész részt vett a trójai háborúban, nagybátyja, Idomeneusz spártai király kocsisa és a spártai hadsereg alvezére volt. Kitűnő harcos volt, főként a nyilazás és lándzsázás mestere, de kocsihajtásban is jeleskedett. Részt vett a Patroklosz tiszteletére rendezett versenyeken. Nyíllövésben első volt, dárdavetésben második, Agamemnón mögött. Hét embert ölt meg Trójában. A háború után épségben hazatért; más verzió szerint a vihar Szicília partjaira vetette, ahol még dédapja, Minósz idején odatelepedett krétaiakra talált, s köztük maradt.
Szerepel az Iliaszban, jelentős, bár nem főszereplő. Szintén fontos szereplő Quintus Smyrnaeus Posthomerica című eposzában, ahol említik, hogy egyike volt a trójai falóban elbújt katonáknak.[1]
Jegyzetek
- ↑ Quintus Smyrnaeus: Posthomerica (magyar nyelven). Moly.hu
